A ló háziasítása - Az őslovaktól az ősök lováig

A Magyar Természettudományi Múzeum és a Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány közös kiállítása a lovak rendkívül érdekes, kontinenseken átívelő történetét kíséri végig, a lófélék evolúcióján, majd a lovak háziasításán át, a lovak történelemformáló szerepének bemutatásáig. Bepillantást nyerhetünk a sztyeppei lovasnomád civilizációk életébe is, amely a magyarság ősi történetének és kultúrájának is meghatározó eleme volt.

A kiállítás megtekinthető: 2022. február 16-tól 2022. június 13-ig

Helyszín: Magyar Természettudományi Múzeum, Kupolacsarnok

A nagy ménesekben vonuló vadlovak az eurázsiai sztyeppék, a végtelenbe nyúló füves térségek tipikus emlősállatai voltak. Amikor az itt élő ősi népek megszelídítették a vadlovat, új korszak kezdődött az emberiség életében - az addig szinte lakatlan, végtelen eurázsiai sztyeppéket birtokba vehette az ember, és kialakultak a hatalmas birodalmakat létrehozó nomád társadalmak.

A kiállítás idővonala a lófélék 50 millió éves evolúciójával kezdődik, melynek során a kezdetben nyúl nagyságú, erdőlakó lombevőkből fokozatosan mind nagyobb testű, sztyeppi fűevő fajok alakultak ki. A kiállítás a ló mintegy 7 ezer évvel ezelőtti háziasításával, és annak történelemformáló jelentőségével folytatódik. A lovasnomád civilizációk szerepének bemutatása után megismerkedhetünk a honfoglaló magyarság lovas kultúrájával, és mindazzal, amit a tudományos kutatások alapján egykori méneseikről ma tudhatunk.

Kiállításunk központi eleme egy közép-ázsiai típusú, favázas, nemezborítású jurta, amely feltehetően a leginkább hasonlít az egykori magyar jurtára. A lovasnomád nagycsaládok otthonául szolgáló jurta a nomád életmódhoz való alkalmazkodás egyik jellegzetes példája.

A jurtától balra látható egy ágaskodó Przsevalszkij-ló preparátuma; ezek a lovak a Botaj-kultúra 5 ezer évvel ezelőtt elvadult házilovainak leszármazottai, utolsó vadon élő példányaik az 1960-as évekre tűntek el a közép-ázsiai sztyeppékről.

Jobbra egy lamellás páncélzatot viselő hun lovas harcos szobrát csodálhatják meg a látogatók, mellette pedig gyönyörű honfoglalás kori fegyver- és nyeregrekonstrukciók, lószerszámok, illetve családi jelenet látható. A szobrok antropológiailag hiteles arcrekonstrukciók felhasználásával készültek.

A kiállítás részeként megtekinthetők Bácskai Fanni magyar festő- és szobrászművész válogatott alkotásai is. A művész munkái a klasszikus ábrázolást követik, és kiállításunk tematikájához illeszkedve, a legendás Ahal Teke lófajtát hozzák közelebb a nagyközönséghez.