Tóth Tibor (1929. jan. 5. Szolnok – 1991. okt. 3. Bp.): antropológus, ig., a biológia tud. dr.-a.
Apja Tóth Sándor MÁV mozdonyfűtő, anyja Tompa Mária háztartásbeli. Felesége Temesi Katalin tanítónő. Gyermekei Marianne és Adrianne.
Érdeklődése az emberi evolúció és a magyar nép származása iránt már gimnáziumi tanulmányinak utolsó éveiben kialakult. 1947 és 1952 között a bp.-i Eötvös Loránd Tud.-egy. (ELTE) Természettud.-i karának hallgatója. A harmadik évfolyamot a bukaresti C. I. Parhon Tud.-egy.-en végezte. 1952-ben jeles muzeológusi oklevelet kapott, embertan-ősrégészet tárgyakból.
1951. febr.-tól 1952. nov.-ig a Múz.-ok és Műemlékek Orsz. Közp.-jának előadójaként dolgozott. 1954-1958 között a moszkvai Lomonoszov Egy. Embertani tanszékének aspiránsa. 1958-ban "Az arckoponya horizontális profilozottsága a magyar nép származásával kapcsolatban" c. értekezésével kandidátusi fokozatot ért el. 1958-tól kezdett dolgozni a Természettud.-i Múz. Embertani Tárában tud.-os főmunkatársi beosztásban. 1960-ban az ELTE-n egy.-i dr.-i címet szerzett. 1962. máj.-tól tud.-os főmunkatárs, 1962. okt.-től oszt.-vezetőhelyettes, 1965-től 1990. december 31-ig a Magyar Természettud.-i Múz. (MTM) Embertani Tárának ig.-ja.
1978-ban védte meg "Mo. lakosságának szomatológiája és paleoantropológiája" c. akad.-i dr.-i értekezését, Moszkvában. Ez a dolgozat, első ízben tartalmazza a legszélesebbkörű adattömeget a La Manche csatornától a Sárga-tengerig terjedő megakontinensről publikált mintegy 13.000 koponya adatainak komplex biometriai értekezését, valamint a Közép-Duna medence, az Ural-vidék, a Kaukázus és a Közép-Ázsia recens populációcsoportjainak szomatológiai, részben dermatoglif, valamint etnikai-odontológiai adatait. Ez a többszörös információnyerés első ízben történt a hazai és részben az egy.-es szakirodalomban.
Tagságai: MTA Antropológiai Biz. (1959-1990), a MTA Magyar Őstörténeti Munkaközösség (1980-tól haláláig), az Anthropologiai Közlemények c. folyóirat szerk.-biz. (1959-től haláláig), a Természettud.-i Dokumentáció szerk.-biz. (1960-61), a Természettud.-i Múz. Évkönyve szerk.-biz. (1965-től haláláig), a Magyar Biológiai Társ. Embertani Szakoszt.-a (1980-tól haláláig), a Magyar Biológiai Társ. Őslénytani Szakoszt.-a (1966-1972), a Tud.-os Minősítő Biz. Általános Biológiai Szakbiz. (1969-1984), az International des Sciences Anthropologiques et Ethnologiques (UISAE) állandó biz. (1978-tól haláláig), az UISAE Magyar Nemzeti Biz. (1980-tól haláláig). 1965-1991 között szerk. az Anthropologica Hungarica c. folyóiratot.
Tanulmányai, cikkei magyar, orosz, angol, francia és német nyelven, részben hazai, részben szovjet, mexikói, finn német és olasz folyóiratokban jelentek meg. 1960-ban kezdeményezte a MTM tárain belüli szakkörök elindítását. Négy nemzetk. expedicióban vett részt az Ural-vidéken, a Kaukázusban és Közép-Ázsiában (1959, 1962, 1964-65, 1967-68).
Fő kutatási területei: az emberszármazástan, a morfológia, az etnikai és főként a történeti embertan. Elsősorban a szovjet antropológusok módszereit alkalmazta, számos alkalommal volt tanulmányúton a Szovjetúnióban. A magyar antropológiai kutatásokba ~ vezette be a mongolid és europid leletek arcprofilozottság alapján történő megkülönböztetését.
Bibl.: Pap I. & Makra Sz. (1992): In memoriam Dr. Tibor Tóth (1929–1991). – Anthropologia hungarica 22: 5–16. [PDF]