Jankó János

Jankó JánosJankó János (1868. márc. 13. Bp. – 1902. júl. 28. Borszék): etnográfus, antropológus, múzeumi osztályigazgató. – Középiskolai tanulmányait a Bp.-i Reformátusok Főgimnáziumában kezdte és a Tanárképző Gyakorló Főgimnáziumban fejezte be (1886). Felsőfokú tanulmányait a Bp.-i Egyetem földrajz és természetrajz szakán végezte (1886-1890); uott a földrajz, növénytan és antropológia szakirányban doktori címet szerzett (1890). – Tanársegéd a Bp-i Egyetem Földrajzi Tanszékén (1892-1994). Mint segédőr a Magyar Nemzeti Múz. Néprajzi Osztályának vezetője és a fényképgyűjtemény gyűjteményi kezelője (1894-); később őri címet kapott (1899). Osztályvezető múz. őr (1900), majd osztályig. (1901- haláláig). – Tud.-os tevékenységét már egyetemista korában megkezdte. A bp-i kereskedelmi és iparkamara támogatásával Egyiptomba, majd Tripoliszba és Tuniszba utazott (1888-1889), ahol barabra négereket mért. A közoktatásügyi miniszter megbízásából Anglia és Franciaország föld- és néprajzi intézeteit tanulmányozta (1890-1891). A múz. Néprajzi Osztályának vezetését azzal a célkitűzéssel vállalta el, hogy ott a hazai embertani kutatások számára központot teremtsen. Az élő népesség tanulmányozására antropológiai laboratóriumot szervezett s vezetésével Semayer Vilibaldot bízta meg. Elsőként megindította az ásatásokból származó történeti emberi leletek hiteles gyűjtését. Az élő magyarság vizsgálatait Erdélyben (Torda, Aranyosszék, Torockó) kezdte meg, majd a Balaton környékén és a Jászságban folytatta. Értékeléseinél már alkalmazta a modern matematikai eljárásokat. – Részt vett gr. Zichy Jenő harmadik. ázsiai expedíciójában, mint néprajzkutató (1898). Az út során az Ob és az Irtis vidékén néprajzi és antropológiai gyűjtést folytatott az osztjákok (chantik) között és értékes koponyakollekciót hozott haza. Ennek feldolgozását és a Balaton környéki népességről tervezett monográfiáját azonban már nem tudta befejezni, mert 34 éves korában, antropológiai adatgyűjtés közben váratlanul elhunyt. – Első tudományos publikációját még egyetemistaként botanikából, a növények védelméről írta (1886). Apja szülővárosának – Tótkomlósnak – a flóráját feldolgozó cikkét a botanikusok sokszor citálták (1891). Afrikai útjairól számos úti beszámolót és tudományos értekezést jelentetett meg. A tud.-os világ elismerését leginkább a magyar nép néprajzi és embertani adatait megjelentető közleményeivel váltotta ki. – A Magyar Nemzeti Múz. Néprajzi Osztályának Értesítőjének a szerk.-je (1900-1902). – Tevékeny része volt a földrajzi és néprajzi társulatok működésében, már fiatalon a Magyar Földrajzi Társ. titkárának választották (1890-1901). A Múz.-ok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelőségének tagja (1894-1902).

F. m.: Afrika és a magyarok (Budapesti Szle., 53(135), 1888, 423-438.); A Száhel partjain (Földrajzi Közlemények, 17(9), 1889, 454-496.); Kalotaszeg magyar népe (Athenaeum, Budapest, 1892.); Torda, Aranyszék, Torockó magyar (székely) népe. Néprajzi tanulmány (Fritz, Budapest, 1893.); A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya. I. A néprajzi tárgyak statisztikája (Ethnographia, 5(2), 1894, 104-109.); Régi hazai lőportartók szarvasagancsból (Archeologiai Közlemények, 18, 1895, 81-117.); Adatok a Bács-Bodroghmegyei sokaczok néprajzához (Ethnographia, 7(2-3), 1896, 132-165.); Biró Lajos n.-új-guineai expedicziója (Néprajzi Értesítő, 1(2), 1900, 31-32.); A Balatonmelléki lakosság néprajza (Hornyánszky, Budapest, 1902.).

Irod.: Semayer Vilibald: Dr. J. J. (Néprajzi Értesítő, 3(7), 1902, 113-115.); Semayer Vilibald: J. J. Dr. életrajza (Néprajzi Értesítő, 3(7), 1902, 116-122.); Lipták Pál: Megemlékezés J. J.-ról (Anthrop. Közl., 12(1-2), 1968, 83-85.); Lipták Pál: J. J. mint antropológus (Ethnographia, 1968, 331-337); Farkas Gyula: A magyar antropológia története kezdettől 1945-ig (Móra Ferenc Múzeum 1987-1. évi kötete, Szeged, 1988, 81-118.); Balázs Dénes: Magyar utazók lexikona (Panoráma, Budapest, 1993, 173-174.); ifj. Kodolányi János: A Néprajzi Múzeum finn kapcsolatai (Magyar Múzeumok, 3/3, 1997, 47-48.); Selmeczi Kovács Attila: Fejezetek a Néprajzi Múzeum történetéből (Magyar Múzeumok, 3/3, 1997, 13-20.); Wilhelm Gábor: A Néprajzi Múzeum „exotikus” gyűjteményei (Magyar Múzeumok, 3/3, 1997, 45-47.); Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Néprajzi Múzeum, Budapest, 2000.).

Szikossy Ildikó

A szócikk J. J. antropológiai tevékenységéről szól.
Szikossy Ildikó – Szemkeő Endre: Jankó János. – In: Magyar Múzeumi Arcképcsarnok. Budapest : Pulszky Társ. – Tarsoly K. p. 418–420.