Kutatók Éjszakája 2018

ELŐADÁSOK
Helyszín: Semsey Andor Előadóterem
Ezekre a programokra előzetes regisztrációt kérünk. (max. létszám: 80 fő)
Regisztrálni a kutatokejszakaja.hu oldalon lehet. 

17:00 - 17:30: Dr. Korsós Zoltán: OKINAWA MI AMOR − HÁROM ÉV JAPÁN DÉLNYUGATI SZIGETEIN
A Riukiu-szigetvilág, hivatalos nevén a Délnyugati-szigetek (japánul Nansei shoto), a 120 milliós Japán legszegényebb, perifériális, 47-ik tartományát, Okinawát alkotja. A mintegy 140 kisebb-nagyobb szigetből álló terület gyöngyfüzérszerűen köti össze Japán déli nagy szigetét, Kyushut Tajvannal. Négyszázötven éven át különálló királyság volt, lakosai inkább a csendes-óceáni népekre hasonlítanak, más a zene, a tánc, a természethez való viszony, s az emberek jókedvűek, derűsek, lazák, kicsit lusták; ahogy „Főjapánban” mondják: „ott még a buszok is késnek…” 
Dr. Korsós Zoltán − a Magyar Természettudományi Múzeum zoológusa − az okinawai Riukiu Egyetem meghívására három évet töltött a csodálatos szubtrópusi szigetvilágban. 53 szigeten járt a 60 lakottból, ahol a talajlakó ízeltlábúak biológiáját tanulmányozta. A történelemre, a helyi viszonyokra, az emberi kapcsolatokra nyitott szemmel és folytonos kíváncsiságtól hajtva járta a szigeteket. Egyedülálló élményeit Okinawa Mi Amor című könyvében tárja az olvasó elé, összesen 116 blogbejegyzéshez hasonlító fejezet formájában, és ismerteti meg a „karosszékben ülő turistát” vagy akár a valódi látogatásra vállalkozó utazót a helyi emberekkel, az elszigetelt, különleges kultúrákkal és az egzotikus, ritka élővilággal.
Előadásában az okinawai kultúrát, az ott élő embereket és nekünk, európaiaknak talán különlegesnek tűnő szokásaikat mutatja be. Megismertet bennünket a szigetek különleges állatvilágával, kiemelten a talajlakó ízeltlábúakkal.

17:30 - 18:00: Francsics László: UTAZÁS A NAP FELSZÍNÉRE

18:00 - 18:30: Bach Zoltán v. Feltóti Péter: AZ ASZTROFOTÓ ÉS AMI MÖGÖTTE VAN

18:30 - 19:00: Dr. Locsmándi Csaba: ÉLETHŰ GOMBAMÚMIÁK
A gombatermőtestek nehezen őrizhetők meg természeteshez közeli állapotukban. Bár szilárdító anyagot, kitint tartalmaznak, de nem száradnak ki olyan könnyen, mint a kitinpáncéllal védett rovarok, mert víztartalmuk többnyire magas, valamint a gombasejtekben az öregedés során gyorsan működésbe lépnek az önemésztő enzimek, amelyek “felfalják” a sejtet, annak vázanyagaival együtt. Ez a folyamat, az autolízis látványos gyorsasággal megy végbe pl. tintagombákban. A kifejlett gombából egy-két nap múlva csak sötét, tintaszerű folyadék marad vissza. Ha meg akarjuk őrizni a gombákat természetes állapotukban, gyorsan el kell vonnunk a vizet a termőtestekből, ezáltal megállítjuk az önemésztő folyamatokat. Hogy történik ez a gyakorlatban, és milyen lesz a végeredmény? Hallgassa meg az előadásunkat, és megtudhatja!

19.00-19.30 Dr. Papp Gábor: BŰVÖS KOCKÁK A BÁNYÁBÓL 
Ha rájövünk a bűvös kocka titkára, hat különböző színű oldalt tudunk belőle „kiforgatni”. A fluorit többnyire kocka alakú kristályai általában egyszínűek, de a különböző lelőhelyekről származó példányok hatnál jóval több színárnyalattal bűvölhetnek el bennünket. Maga a kalcium-(di)fluorid vegyület egyébként színtelen, a fluorit színeit a kristály szerkezetébe beépülő „idegen” kémiai elemek okozzák. Az, hogy a fluorit neve az ásványokat kevésbé ismerők fülében ismerősen csenghet, abból fakad, hogy fontos felfedezések nyomán „vették kölcsön” a nevét. A gyakran szépen fluoreszkáló ásványról nevezték el 1852-ben a fluoreszcencia színpompás fizikai jelenségét. Maga a fluor elem – még az 1800-as évek elején – szintén a fluoritról kapta a nevét, mivel benne fedezték fel. A fluorit ipari ásványként a gyakorlati kutatások számára is fontos. A geológusok világszerte fáradoznak azon, hogy újabb kiaknázásra érdemes telepeit találják meg, hiszen évente 6 millió tonnányit bányásznak belőle. Hidrogén-fluorid és egyéb fluortartalmú vegyületek előállítására, a kohászatban salakfolyósítóként, valamint az üveg- és zománciparban használják, sőt kis mennyiségben ugyan, de drága- és díszítőkőként is alkalmazzák. Az előadás e témákat járja körül sok képpel a szemnek és sok érdekességgel a fülnek.

 

TÁRLATVEZETÉSEK

17:00 - 18:00: Dr. Vasas Gizella: GOMBAISMERET DIÓHÉJBAN – Érdekességek és hasznos tudnivalók a vadon termő gombákról
helyszín: Kupolacsarnok
regisztráció nem szükséges
Az előadó az „Őszi Gombakiállításon” bemutatott több száz frissen szedett, vadon termő gomba közül kiemeli a legízletesebb fajokat, összehasonlítva a súlyosan, akár a halálosan mérgezőkkel. Megtanulhatjuk biztos elkülönítésüket is. Az előadás során bepillantást nyerhetünk a föld alatt termő rejtélyes szarvasgombák világába, és megismerhetjük azt az ehető gombafajt is, amely mérgezővé válik, ha elfogyasztása után akár egy üveg sört is megiszunk. Ezzel kapcsolatban meghallgathatjuk egy gombamérgezett személyes beszámolóját a mérgezés lefolyásáról, és tüneteiről. Bemutatunk hallucinációt kiváltó mérgező gombafajokat is. Felhívjuk a figyelmet a különféle, egyedi illatú gombákra, amelyeket az érdeklődők a kiállításon kézbe is vehetnek és megszagolhatnak.

18:30 - 19:30: Francsics László, Feltóti Péter: CSILLAG-KÉPEK
helyszín: Kiállítási csarnok
regisztrációt kérünk: max. 30 fő

 

MŰHELYPROGRAM

KOCKAVADÁSZAT A FLUORIT NYOMÁBAN
16:00, 17.00, 18.00 és 19.00
Helyszín: Nagy raktárterem az Ásvány- és Kőzettárban
Előzetes regisztrációt kérünk. Egyszerre (vagyis óránként) 15 főt tudunk fogadni.

 

FOLYAMATOSAN LÁTOGATHATÓ PROGRAM

16:00 - 20:00 ŐSZI GOMBAFESZTIVÁL
helyszín: Kupolacsarnok

16:00 - 20:00 ALGINIT, AZ ÉV ÁSVÁNYI NYERSANYAGA
helyszín: Kupolacsarnok
Hogy kerül egy orrszarvú az algák közé? Miért jó egy kis alginit a virágcserépben? Interaktív ismerkedés az Év ásványi nyersanyagával, az alginittel. Választ kaphatsz a fenti kérdésekre, miközben mikroszkóppal megvizsgálhatod, megismerheted keletkezését és felhasználását, és az is kiderül, hogy hol és miért bányásszák hazánkban.

16:00 - 20:00 ÖZÖNFAJOK ÉS A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG
helyszín: Kupolacsarnok
Földünk különböző területein összességében közel 2 millió állat- és növényfaj él, és ebből Magyarországon is megtalálhatunk néhány tízezret.
 
A rájuk leselkedő egyik legnagyobb veszélyt az ember által betelepített vagy véletlenül behurcolt fajok jelentik. Ezek közül sok olyan jól érzi magát új élőhelyén, hogy rettentő módon elszaporodik, és komoly veszélyt jelent az eredetileg ott élő fajokra. Kiszorítják, esetleg elfogyasztják őket, vagy olyan betegségeket terjeszthetnek, amelyekkel szemben az őshonos fajok védtelenek.  
A természetvédelemmel (is) foglalkozó kutatók egyik fő feladata ezeknek az özönfajoknak a vizsgálata. Kutatják: hogyan hatnak a természetes életközösségekre, hogyan lehetne ellenük tenni valamit, vagy hogyan lehetne megtelepedésüket megelőzni. Sok esetben nagyon nehéz a dolguk.  
Ám most itt a lehetőség, hogy te is javíts szorult helyzetükön a Fiatalok Természetismereti Klubjának (FTK) segítségével: ismerd meg az özönfajokat, találd meg, és segíts visszaszorítani őket! Több állomáson is kipróbálhatod magad, és ha ügyes vagy, a feladatokat megoldva, megfelelően álcázva tudsz a közelükbe jutni. Mindeközben pedig egy kis betekintést nyerhetsz a hazánkban élő növény- és állatfajok sokféleségére is. 
Vár a Fiatalok Természetismereti Klubjának csapata a Magyar Természettudományi Múzeum kerek Kupolatermének egy szögletében!