MADARAK ÉS FÁK HETE A MÚZEUMBAN
május 11-től 15-ig, naponta 10-től 14 óráig
Mije molyhos a molyhos tölgynek? Rokonok-e a szelíd- és a vadgesztenye? Milyen hársfáról gyűjtsük a gyógyteának való virágot? Mit keres a mezei szil az erdőben? Minden, amit az őshonos fákról tudni érdemes, itt megtudhatod.
Május 11-én 10-től 13 óráig
a Hermann Ottó Intézet szervezésében: Ember és természet – állandó harc, vagy békés együttélés? Avagy tollas és szőrös szomszédaink a városokban
Az emberiség történetének jelentős része arról szólt, hogy megpróbált túlélni, és a természeti erők fölé emelkedni. E törekvésünk azonban olyan jól sikerült, hogy gyakorlatilag a fejlett világ, azon belül is a városi lakosság, szinte teljesen elszakadt a természettől. Épített környezetben él, jó esetben csodálja és kutatja, rossz esetben rettegi és pusztítja azt a természetet, amelyből végső soron származik. Az utóbbi két évtizedben azonban egyre többen döbbentek rá a ma már közhelynek számító tényre: a természet jól megvan az ember nélkül is, azonban mi emberek nem létezhetünk a természet nélkül. Megóvása a saját jól felfogott érdekünk, és csak együtt az egész társadalom bevonásával valósítható meg. Ennek érdekében, korábban, és az utóbbi években is sokféle kezdeményezés indult el hazánkban is, amelyeket e rendezvény keretében igyekszünk röviden bemutatni. Célunk a természetvédelem fontosságának, valamint a laikus közösség bevonási lehetőségeinek bemutatása. Emellett kísérletet teszünk arra, hogy bebizonyítsuk a természetvédelem, amellett, hogy fontos, még szórakoztató is.
Programok (10:00 – 13:00)
Előadások:
10:00-10:10 - Köszöntő – dr. Korsós Zoltán, főigazgató, Magyar Természettudományi Múzeum
10:10-10:20 - Köszöntő – dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, főigazgató, Herman Ottó Intézet
10:25-10:45 - A madárgyűrűzés története és jelene – Karcza Zsolt, Madárgyűrűzési Központ
A madarak vonulásának rejtélye hosszú ideje kíváncsivá teszi az embereket. Miért mennek el a madarak ősszel? Mikor jönnek vissza? Miért pont akkor? És legfőképpen: hová mennek? A madarak gyűrűzése végül, amelyben Magyarország az élen járt, a XX. század elején végre elkezdte megadni a válaszokat a fenti kérdések mellett még sok egyéb kérdésre.
10:50-11:10 – Madarak jeladós nyomkövetése – kutatás és társadalmi szemléletformálás egyben – Papp Ferenc, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
A madarak követésében a műholdas helyzetmeghatározó-rendszereken alapuló nyomkövetés legalább akkora ugrás volt, mint a gyűrűzés megjelenése. A tudományos kutatások mellett ugyanakkor, ez a módszer az ismeretterjesztésre is kiválóan alkalmas.
11:15-11:35 – Társadalmi összefogással a madárállományok jobb megismeréséhez – Nagy Gergő Gábor, Természetmegőrzési Főosztály, Földművelésügyi Minisztérium
Sokan úgy gondolják, hogy a természetvédelmi célú kutatás, az információk gyűjtése kevesek kiváltsága. Szerencsére ez nem így van: több kezdeményezés is van ma már, ahol a hivatásos természetvédők a természetvédelmet „hobbiból” gyakorlók segítségével alapozzák meg azt a tudást, amelyre a természetvédelmi döntéseket építeni lehet.
11:40-12:00 – Madárbarát kert kialakítása – Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
A kert jó dolog, sok ember hobbija a kertészkedés. Ugyanakkor egyben lakóhely és étterem is sok faj számára. Hogyan segíthetjük őket, és miért jó, ha együtt élnek velünk?
12:05-12:25 – Állatok a „betondzsungelben” – Budapest állatvilágának kutatása és bemutatása – dr. Tóth Mária, Magyar Természettudományi Múzeum
Budapesten számos állatfaj él velünk, bent a város kellős közepén is. Ennek ellenére ritkán látjuk őket, és még kevesebbet tudunk az életükről. Néhány kutató azonban elszántan igyekszik kideríteni, hogy mit is csinálnak-e fajok napközben és éjjel. Hol laknak, hol mozognak és mivel táplálkoznak?
12:30-12:50 – Állati akciófilmek, vígjátékok, drámák és szappanoperák a filmvásznon és a világhálón – a természetfilmek és online kamerák világa – termeszetfilm.hu
A magyar természetfilm méltán világhírű, és hazánk a vadállatokhoz kihelyezett online kamerák terén is a világ élvonalába tartozik. Hogyan készül egy természetfilm? Hogyan lehet a nap 24 órájában online láthatóvá tenni egy faj életét? Milyen kihívásokkal kell szembenéznie annak, aki ezzel próbálkozik?
***
Kültéri programok az udvaron (10:00-14:00 folyamatos):
- Élő madárfestészet (Zsoldos Márton bemutatója)
Rajzolni nem nagy kunszt. Festeni sem túl nehéz. De olyan képet festeni, ami élethű, amiről jól felismerhető egy-egy faj – az már nem egyszerű. Ennek a titkaiba nyerhetünk beavatást.
- Solymász bemutató – a madár és az ember együttműködése – Lóki György, solymász
Vannak egészen konkrét esetek a vadállatok és az ember együttélésére, sőt együttműködésére. Ennek egyik példája a solymászat, ahol az ember idomított (nem szelídített!) ragadozómadarakat hív segítségül a vadászathoz. Ezt az együttműködést mutatja be Lóki György, solymász, élő ragadozómadarak segítségével – de vadászat nélkül
- A gyerek- és madárbarát játszótér - mYnest – Lukács József, Nádland Kft.
A madarak megfigyelését és fotózását nem lehet elég korán kezdeni! A gyerekek különösen fogékonyak a természet iránt és minden lehetőséget meg kell ragadni, ami a természet szépségeinek bemutatására adódik. Ehhez alkotott egy remek segédeszközt a mYnest, amit nem csak meg lehet tekinteni, de ki is lehet próbálni.
- Bemutatkozik a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
A PROGRAMOKON ÉS AZ ELŐADÁSOKON BÁRMELY MEGVÁLTOTT KIÁLLÍTÁSJEGGYEL LEHET RÉSZT VENNI (KIVÉVE A DINOKERT BELÉPŐJEGYÉT).