Földtudományos Forgatag

Interaktív geokiállítás, avagy évmilliók kéz- és testközelben a Magyarhoni Földtani Társulat jubileumi rendezvényén 2018. november 10-11-én
A kisebbeket geojátszóházak, az érdeklődő ifjakat és felnőtteket ismeretterjesztő filmek, előadások várják, ahol megfoghatóan ismerkedhetnek meg az évmilliók tör­ténetével. Az Utazó Planetárium pedig mindenkit elrepít a Marson át az Univerzumunk határáig. 

A program bármely kiállításunk belépőjegyével látogatható, kivéve a Dino-kertet. Jegyek a pénztárban válthatók.

 

 

Részletes program

 

Előadások

Szombat
11.00 Bűvös kockák a bányából – Az év ásványa, a fluorit
Papp Gábor, Magyar Természettudományi Múzeum, Ásvány- és Kőzettár

Ha rájövünk a bűvös kocka titkára, hat különböző színű oldalt tudunk belőle „kiforgatni”. A fluorit többnyire kocka alakú kristályai leggyakrabban egyszínűek, de a különböző lelőhelyekről származó példányok hatnál jóval több színárnyalattal bűvölhetnek el bennünket, pedig a fluorit vegyileg kalcium-(di)fluorid, és ez az anyag színtelen. Az előadás erre az ellentmondásra is választ fog adni.

A fluorit az elbűvölő kockák mellett ugyanolyan tetszetős oktaédereket is alkothat, sőt nemcsak hat- vagy nyolclapú, hanem akár 6×8, azaz negyvennyolc lapú kristályforma is megjelenhet rajta. A szép kristályok képei mellett az előadás a fluoritnak a kristálytan történetében játszott szerepéről is bemutat néhány érdekességet.

A fluorit kifejezés az ásványokat kevésbé ismerők fülében is ismerősen csenghet, hiszen a nevet fizikusok és a vegyészek is „újrahasznosították”. A gyakran szépen fluoreszkáló ásványról nevezték el 1852-ben a fluoreszcencia jelenségét. Maga a fluor elem – még az 1800-as évek elején – szintén a fluoritról kapta a nevét, lévén hogy annak egyik fő összetevője. Fluorvegyületekkel a háztartásunkban is gyakorta találkozhatunk, például a fogkrémekben, a konyhai edények teflonbevonatában vagy a hűtőszekrényünk hűtőközegében. Magának a fluorit ásványnak „testközeli” – ámbár külsőleges – alkalmazása a drágakőként történő felhasználás. Ezt azonban hátráltatja az ásvány viszonylagos puhasága.

Az évi hatmillió tonna körüli fluorit világtermelés zömét persze nem a drága- és díszítőkőipar dolgozza fel. A vegyiparban hidrogén-fluorid (fluorsav) és egyéb fluortartalmú vegyületek előállítására, a kohászatban salakfolyósítóként, valamint az üveg- és zománciparban használják. Az előadás e témákat is körüljárja sok képpel a szemnek és sok érdekességgel a fülnek.

12.00 Kirgizisztán hegyein és barlangjaiban
Leél-Őssy Szabolcs, ELTE

 

13.00 Földtudományi értékek tárháza: a Novohrad-Nógrád Geopark
Prakfalvi Péter, Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat

Miért is indulunk el kirándulni? Mi is motivál minket, hogy kimenjünk a természetbe? A kikapcsolódás, a szép képződmények látványa, az érdekességek felfedezése stb. Ezt egy normál séta során is megtapasztalhatjuk, akkor mégis mivel tud többet nyújtani egy geoparki kiruccanás. Azzal biztosan, hogy jobban kinyitja az „ablakot” a földtudományok irányába. Egy kiépített, geoparkos arculatú, magyarázó táblákkal ellátott tanösvényen kiderülhet, hogy egy korábban már százszor látott forrás, sziklaalakzat, bányaudvar stb. milyen izgalmas információkat hordozhatnak magukban, amiről eddig fogalmunk sem volt. Hogyan is kerülhettek bizonyos földtani értékeink a felszínre, miért is „vöröses” elszíneződésű egy vízkilépés egy domboldalban, és miért is olyan furcsa a felszín bizonyos helyszíneken? A Novohrad-Nógrád Geopark területén korábban igen komoly ipari tevékenység (pl. szén, bazalt, andezit, homokkő stb. bányászata) folyt, ezért is vannak itt kivételesnek tekinthető érdekességek, amelyek talán máshol nem is fordulhatnak elő. Érdemes kalandozni ezen a vidéken, számos meglepetésben lehet részünk. Első lépésként most tegyenek egy virtuális betekintést, nézzék meg az előadást, reményeink szerint utána túracipőt húznak.

14.00 Gyors klímaváltozások sok millió évvel ezelőtt
Pálfy József, ELTE

Napjainkban a klímaváltozás egyre inkább kikerülhetetlenül fontos téma, de a fogalom használata sokakban kelti azt a képzetet, mintha a Föld éghajlata a múltban változatlan lett volna. Geológiai ismereteink tanúsága szerint azonban ez egyáltalán nem igaz, nagy léptékű és gyors ütemű klímaváltozások sokszor következtek be a földtörténet során. Az extrém felmelegedések (vagy esetenként lehűlések) okait és következményeit, például az élővilágot sújtó nagy kihalásokkal való egybeeséseket mutatja be az előadás.
 

15.00 Barangolás Görögország hegyvidékein
Hír János, Pásztói Múzeum

Évente több ezer magyar turista látogat Görögországba. Döntő többségük a tengerpart és az antik emlékek felé indul. Kevesen tudják, hogy ez az ország természeti szépségekben is rendkívül gazdag. A legnagyszerűbb görög hegyvidékek az Északi-Pindosz-hegység tagjai: A Gamila, a Szmolikasz és a Grammosz. A Gamila -hegységet Délről határoló Vikosz-kanyon Európa legmélyebb  mészkőbe mélyült szurdokvölgye. A Gamila és a Szmolikasz között húzódik az Aósz-völgye. A hegyvidék az utolsó görög farkasok, medvék és zergék hazája. Az itt élő szarakacánok a transzhumáló pásztor életmódot a 20. század közepéig megtartották. A szintén az Északi-Pindosz hegyi falvaiban élő vlahok  a román nyelv legősibb dialektusát beszélik.
A Katara-hágótól Délre húzódó Déli-Pindosz már alacsonyabb átlagmagasságú, de éles gerinceivel komoly kihívás a magashegyjárók számára. Legszebb egységei a Tszumerka-hegység és az Agrafa-völgye.

16.00 Mitől színesek a drágakövek?
Takács József, V-Pearl


17.00 Új eszköz Földünk kozmikus védelmének szolgálatában
Barta Veronika, MTA CSFKI Geodéziai és Geofizikai Intézet


A Napból jövő kitöréses események pl. flerek és koronakidobódások, a Földünk védelmező mágneses mezejéhez érkezve összetett fizikai folyamatokat indítanak el a magnetoszféra-ionoszféra-légkör rendszerben. Ilyenkor beszélünk űridőjárási eseményekről. A hatások nagysága és megnyilvánulása modern civilizációnk működése szempontjából kritikus tényező. Társadalmunk már az elektronikai rendszerekkel, és a műholdas szolgáltatásokkal összenőve él, és ez a függés egyre csak nő. Az előadásban szó lesz a különböző kozmikus kockázati tényezőkről (napkitörések, geomágneses viharok, meteorzáporok) és ezek földi légkörre gyakorolt hatásáról. Bemutatjuk továbbá, hogy a 2018-ban az MTA-nál üzembe helyezett digitális ionoszféra radar milyen módon nyújt segítséget térségünk kozmikus védelmében.

Vasárnap

11.00 Nevezetes ősmaradványok: a Szent László pénze, a Kárpátok sárkánya és a triász tengeralattjárója
Főzy István, Magyar Természettudományi Múzeum, Őslénytani és Földtani tár

Az előadás az Év Ősmaradványa szavazás elmúlt három évének nyerteseit mutatja be. 2016-ban a nyertes a Szent László pénzének is nevezett Nummulitesz volt. Sokan elcsodálkoznak, amikor megtudják, hogy a váltópénz méretű és formájú lapos "kövek" valójában egy óriás, mészvázú, sok tíz millió éves egysejtű maradványai. A rákövetkező évben a nyertes a "Kárpátok sárkánya" a jégkorszakban élt barlangi medve volt. Csontjai, fogai olykor ezerszámra kerültek elő a környező hegyek barlangjaiból. A régi idők embere óriás sárkányok csontjainak vélte a maradványokat, mert a barlangi medve jóval nagyobbra nőtt, mint a Kárpátokban ma is honos barna medve. Az idei év ősmaradványa a triász rétegből ismert lábasfejű, a Balatonites nevű ammonitesz. Talán fura, de maradványai nem csak hazánkból kerültek elő. Balatoniteszeket gyűjthetünk Ázsiában, sőt, Észak-Amerikában is.

12.00 Földrengés a lemeztektonikában
Kovács István János, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont

A Földet a lemeztektonika teszi élő bolygóvá a naprendszeren belül. A lemeztektonika lényege, hogy a külső ridegebb övezet, a litoszféra, “úszik” az alatta lévő képlékenyebb asztenoszférán. Több mint 50 évvel a modern lemeztektonikai elmélet megszületése után még mindig erősen megoszlanak a vélemények, hogy ezt a nyilvánvalóan különböző tulajdonságot mi okozza. A litoszféra-asztenoszféra határ alapvető szerepet játszik a kőzetlemezek mozgásában és ezen keresztül jelentős hatással bír a földrengések kialakulására, a magma képződésre, és a felszínen tapasztalhat aktív mozgásokra, amelyek pontosabb földtani megismerése alapvető társadalmi érdek is. Az előadásban azt az újszerű elképzelést vizsgáljunk, hogy nyomnyi mennyiségű víz jelenléte a felső-köpeny kőzeteiben, hogyan és miért vezethet a litoszféra és asztenoszféra tulajdonságaiban megfigyelt kontraszthoz.

13.00 Vizet nyelő és füstöt okádó "lyukak" a felszínen
Prakfalvi Péter, Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat

Mészkő alkotta hegységeinkben gyakran láthatunk jellegzetes mélyedéseket, lyukakat, amelyek adott esetben víznyelőként is viselkedhetnek. Gondolkodtak már rajta, hogy ezek hogyan alakultak ki? Folyamatos oldódással, vagy egy egyszeri felszakadással?
És mi a helyzet azokkal a szintén kör keresztmetszetű, a víznyelőkre hajazó kinyílásokkal, amelyek nem karsztos területen találhatóak? Ezek közül néhány füstölhet is. Ezek hogyan keletkezhettek? Összefüggésben lehetnek-e korábbi emberi tevékenységgel? Ennek eldöntéséhez nyújthat segítséget a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatnál készülő un. alábányászottsági térkép.

14.00 Rejtett természeti kincseink a talpunk alatt
Erőss Anita, ELTE

15.00 Csodálatos földtörténet
Kercsmár Zsolt, Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat

Amellett, hogy csodálatos dolog megérteni, sőt megérinteni valamit Földünk történetéből, szembesülhetünk néhány olyan valódi csodával, ami nélkül ma nem gondolkodhatnánk erről a több mint 4 milliárd évet felölelő, felfoghatatlanul hosszú időt kitöltő fejlődéstörténetről. A Föld régmúlt történetét kutató geológus előadásában megismerkedhetünk a „földtudósok zsebórájával” a földtörténeti idővel, a történeti földtan tudományos alapjaival és legnagyobb tudósaival, a Föld belső szerkezetével, a kontinensvándorlással, az élet csodálatos kibontakozásával és fejlődésével, és ezek mozgatórugóival. Mindezek a Föld üledékes kőzeteiben, mint egy szépen illusztrált képeskönyvben tárulnak elénk.
Vajon megértjük-e a sorok értelmét? Van-e szemünk a látásra, fülünk a hallásra? Vajon rájövünk-e a történet lényegére? A legnagyobb csoda az, ha megsejthetünk ebből valamit. Ez az előadás, a földtörténet szépségének bemutatása mellett, erre is lehetőséget kínál.

16.00 Környezetbiztonsági kihívások - földtudományi szemmel
Szarka László, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont

 

Interaktív programok

A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat játékos és interaktív bemutatókkal készül a Forgatagra. Az  intézmény standjánál játékos formában vadászhatnak a látogatók a hazai nyersanyag-lelőhelyekre és vízföldtani modell segítségével tanulmányozhatják a szennyeződések bejutásának módját a vízáramba. Ezeken kívül folyékony nitrogénes kísérletekkel kápráztatjuk el az érdeklődőket, de nem marad el a mikroszkópos kőzetnézegetés sem. Aki a barlangi mentőruha segítségével sikeresen megmenekült, a Google térkép segítségével megnézheti, hogy az ország mely részében milyen látványos ősmaradványokat, ásványokat, kőzeteket gyűjtöttek a geológusok a Földtani Intézet és utódintézményei fennállásának közel 150 éve alatt.

 

A Föld mélyétől az atmoszféráig, a meteoritok kémiai összetételétől az ásványvizek eredetéig, a hulladéktárolók elhelyezésétől a műtárgyak készítési technológiájáig sok mindennel foglalkozik a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának Földtani és Geokémiai Intézete. A látogatók betekintést nyerhetnek a kőzetek belsejébe, beszélgethetnek a természeti környezet folyamatait tanulmányozó kutatókkal, és ismerkedhetnek a modern laboratóriumi technikák alkalmazásaival. Tapasztalt szenior és lelkes fiatal kutatók magyarázzák el a látogatóknak, hogy miként találhat egymásra a földtani-geokémiai kutatás és a társadalom, a kutatási eredmények hogyan illeszkednek a mindennapok világába.

Marsrengések – kiből lesz marskutató?
Irány a Mars! – Az marsrengések megfigyelése lesz kulcs a Vörös bolygó belsejének megismeréséhez! Az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézetének munkatársaival a kiállításon meteorbecsapódásokat modellezünk, és megnézzük, hogyan tudja regisztrálni a becsapódás jeleit egy suliszeizmográf. A NASA 2018-as InSight Mars expedíciója során szeizmométert is telepítenek a Marsra, ami „élő” adatokat küld vissza a Földre. Az erre épülő British Geological Survey „MarsQuake” projectje során műholdképeket felhasználva e szeizmométer jelei alapján új meteor becsapódási krátereket kereshetnek az érdeklődők segítve a marskutatást. A „Marsrengések” program iránt érdeklődők számára elkészült egy rövid ismeretterjesztő anyag, ami érdekes órai feladatokat és kísérleteket is tartalmaz. A célközönség a 11-18 éves korosztály. A kiállításon a hazai jelentősebb földrengésekről is tájékozódhatnak a látogatók.

Ismerjétek meg a 2018-as év ásványát, a fluoritot az ELTE TTK Természetrajzi Múzeumának segítségével. Megmutatjuk a szín- és formagazdagságot látható és UV-fényben egyaránt, megmutatjuk, hogy a sötétben izzó ("glow in the dark") fluorit izzása nem igazi, és a vállalkozó kedvű látogatók okostelefonos poszterünkön tesztelhetik tudásukat. Az Év ősmaradványa (2018 a Balatonites éve!) programhoz kapcsolódva ammoniteszhatározó játékot viszünk, így mindenki megtudhatja, mely tulajdonságok alapján határozhatók meg az ammoniteszek.

Ismét digitális terepasztal a forgatagon! Látványos felszínformálás/alakítás térinformatikai és távérzékelési eszközökkel, földrajzi jelenségek, alapfogalmak láttatása, szemléletes bemutatása.

Az év ásványi nyersanyaga a Zeolit: mikroszkópok segítségével közelebbhozzuk az idei év ásványi nyersanyagát a kedves érdeklődők számára. Fiatalabb korosztálynak földtudományos játékokkal, idősebbeknek a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának tudományos kutatásait, oktatását bemutató filmek vetítésével is készülnek az egyetem munkatársai.

 

 

Játékos interaktív programok a Pásztói Múzeummal
Mikroszkopizálás: Miocén korú puhatestűek és jelenkori kisemlősök megfigyelése sztereomikroszkóppal,
Őslényválogatás: iszapolt kozárdi anyagból szarmata korú puhatestűeket válogathatnak ki maguknak a résztvevők,
"Ammonitesz ékszer" készítése gyöngyből: hajlított drótvázra gyöngy felfűzése nyakláncnak vagy medálnak Ammonitesz alakban,
3D földtörténeti képeslap készítése: előnyomtatott lap vágásával, ragasztásával őslényrekonstrukciót készíthet mindenki.

Karnyújtásnyira az Univerzum az Utazó Planetáriummal
A természet egyik nagyszerű látványossága a gyönyörű csillagos égbolt derült, sötét éjszakákon. A percek alatt felállítható utazó planetáriumba belépve lelkes csillagászok tolmácsolásában a szemünk láttára elevenedik meg az éjszakai égbolt.

Bányagépek működését modellező lego-robotok
Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület sajátságos módon, általános és középiskolás diákok által készített bányagépek működését modellező lego-robotok révén mutatja be a bányászatot. Az egyes gépeket az készítőik mutatják meg az érdeklődőknek. Közben számítógépen képes bányászati témájú totókat is ki lhete tölteni. Az eredményes totózók oklevelet és tárgyjutalmat is kapnak.


Két kiállítással is készül a Biocentrum Kft.
A hazai és erdélyi ásványokat bemutató tárlaton olyan ásványok is lesznek, amelyek szabadon felhasználhatók a kísérletekhez, mint pezsegtetés sósavval, karcpróba, porszín.  A környezetvédelmi témájú kiállításon olyan terepi mérőeszközöket mutatjuk be, mint a pH-mérő vagy az elektromosvezetőképesség-mérő. Lesz perlites kísérlet, valamint ki lesz állítva a fából készült emberi kísérleti alany, amelyen ledek felvillanásával azt lehet megnézni, melyik nehézfém milyen szervet károsít. A gyerekek színezhetnek és kristályformákat is hajtogathatnak. A kvíz sem maradhat el, de a sikerhez nélkülözhetetlen lesz néhány kísérlet kipróbálása.  Az önállóan és hibátlanul kitöltött kvízekért ajándék dukál.

Talajtan és dino-labirintus

Fejtörők, kirakók, Dínó-labirintus , Eger energia-térképe és a Tisza-tó  és környéke talajtani és biogeográfiai értékei az Eszterházy Károly Egyetem Földrajz és Környezettudományi Intézete és az Innorégió Tudásközpont munkatársaival.

Filmvetítések

November 10., szombat

11.00: Korhadó múlt, porladó jövő? – A bükkábrányi ősciprusok

11.30: Az első – A Hortobágyi Nemzeti Park

12.00: Találkozások térben és időben – A Duna-Ipoly Nemzeti Park

12.30: A gyöngyszem – Az Aggteleki Nemzeti Park

13.00: Vízjárta puszták vidékén – A Körös-Maros Nemzeti Park

13.30: Fennsík az ország tetején – Bükki Nemzeti Park

14.00: Dinoszauruszok és vadászaik

A tikkasztóan meleg, felhagyott iharkúti bauxitbánya mélyén felfedezett csontok a szemünk előtt elevenednek meg, felfedezőjük, Ősi Attila segítségével. Attila azonban nem az első lelkes magyar dinoszaurusz-vadász: a Kárpát-medence első dinoszaurusz leletei több mint 100 éve kerültek elő Erdélyből, a Hátszegi-medencéből. Felfedezésük egy világhírű kutató, báró Nopcsa Ferenc nevéhez fűződik. A különc tudóst és kalandort, aki kémkedett a Monarchiának és kis híján Albánia királyává választották, ódon kastélyának mára romos falai között ismerjük meg.

14.30: A magyar tenger mellékén – A Balaton-felvidéki Nemzeti Park

15.00: A vadludak útján – A Fertő-Hanság Nemzeti Park

15.30: Táj és ember – Az Őrségi Nemzeti Park

16.00: Az élő vizek partja – A Duna-Dráva Nemzeti Park

16.30: A homok és a szik birodalma – Kiskunsági Nemzeti Park

November 11., vasárnap

11.00: A Nagy Fafilm

Történet egy fáról, egy óriásról, amely az elmúlt évszázadokban nem mozdult egy tapodtat sem: mégis rengeteg érdekes dolog történt vele.

12.00: Papagáj expedíció Amazóniában

Dr. Oláh György, fiatal ornitológus zoológus expedíciója Amazónia nehezen megközelíthető, háborítatlan vidékén, a Candamo-medencében. A kutatás tárgya az arapapagájok populációgenetikai vizsgálata, a kutató célja, hogy tudományos, genetikai eszközök használatával is bizonyítsa, mennyire különleges és fajokban gazdag ez a vidék, és mennyire fontos élővilágának megóvása.
Milyenek a kutató mindennapjai az áthatolhatatlan őserdőben? Milyen nehézségekkel találkozik? Hogyan végzi a munkáját? Választ kapunk a Termeszetfilm.hu filmjéből.

13.00: A kőbaltás ember 1. – Érdi medvevadászok

A neandervölgyiek és a barlangi medvék nyomában Schneider Zoltán „paleodetektívvel” az érdi Fundoklia völgyben.

13.30: A kőbaltás ember 2. – Samu vacsorája

Mi volt a vértesszőlősi ember étlapján? A vértesszőlősi lelőhely rengeteg nyommal szolgál, mert ezen a helyen hőforrás működött, és az édesvizi mészkő mindenre lerakódott, ezzel konzerválva leleteket.

14.00: Budapest Inferno – A Molnár János-barlang titka

Magyarország fővárosa alatt, a forgalmas Frankel Leó út mentén húzódik Európa legnagyobb és leglátványosabb hidrotermális barlangja, a Molnár János-barlang.
A klasszikus, David Attenborough-i hagyományokat követő ismeretterjesztő film soha nem látott víz alatti felvételek segítségével mutatja be Budapest egyik leghihetetlenebb természeti csodáját és a kutatók lélegzetelállító kalandjait. A képi világot látványos számítógépes animációk, valamint légi- és mikroszkópos felvételek teszik teljessé.

15.00: A dunavirág mentőakció

A dunavirág mentőakció rendhagyó természetfilm: nem csak a dunavirágok életét mutatja be, hanem dokumentálja a dunai kérészek megmentésére tett erőfeszítéseket is. Magas érzékenységű kamerákkal készített éjszakai felvételek segítségével soha nem látott képeken figyelhetjük meg hazánk egyik legkülönösebb rovarfajának viselkedését, és megtudhatjuk, hogyan állíthatók a legújabb tudományos felfedezések a természetvédelem szolgálatába.

16.00: Üzenet a palackban, avagy a PET Kalózok hivatalos története

47 PET-hajó, több mint 18 tonna kitermelt hulladék, több ezer önkéntes, több száz folyamkilométer.
Honnan jött az ötlet, kik működtetik, és meddig hajlandóak elmenni annak érdekében, hogy a Tisza megint tiszta legyen?
Ismerjétek meg a Tiszai PET-kupa történetét és a Tisza élővilágát a Természetfilm.hu stábjának dokumentálásában!

KINCSMOSÁS

A Múzeumi boltnál kincsmosásra is lesz lehetőség.

 

Újdonság a forgatagon - Az első geosütisütő verseny

Neked is mindig a földtani rétegek jutnak eszedbe egy tortaszelet láttán? A kakóscsigáról meg egy ammonitesz? A kúpforma tortán égő tűzijátékról pedig a Stromboli? Neked is édes a földtudomány? Akkor neked szól az I. geosütisütő verseny!
Az öt kategóriában meghirdetett versenyre a Földtudományos Forgatag 2. napján, november 11-én, vasárnap 14.00 – 15.30. között kerül sor. A fődíjat elnyerő személy, vagy csapat egy éven át viseli az Év Geocukrásza címet és őrzi a címmel járó vándorserleget.

A nevezés módja és feltételei:

A frappáns jeligével (fontos, mert számít a zsűrizésnél!) ellátott alkotásokat 11. hó 11-én 14 óra 14 percig kell a helyszínre szállítani. Csak kész alkotásokat fogadunk, sütésre, főzésre, hűtésre a helyszínen nincs lehetőség. A nevezett pályaművek kizárólag ehető, az egészségre ártalmatlan összetevőket és alkatrészeket tartalmazhatnak! Egy személy vagy csapat több kategóriában is, több pályaművel indulhat. Nevezni a nevezési lap kitöltésével lehet, melyen fel kell tüntetni a pályaművek minden összetevőjét!

Az I. geosütisütő verseny kategóriái:

1. 10 éves a Földtudományos Forgatag
2. Az év ásványa, a fluorit
3. Az év ősmaradványa, a Balatonites
4. Kontinens-kontinens kollízió
5. A Burgess-pala faunája

Zsűri:

A háromtagú, mind geo, mind édes témákban jártas, szakértő zsűri 15 óráig bírálja el a beérkező pályaműveket. A bírálat során figyelembe vett szempontok:
– ötletesség,
– íz,
– jelige.
A zsűri fenntartja magának a jogot az erősen szubjektív döntésre, amely ellen fellebbezésnek helye nincs! :)

Díjak:

Minden kategória első helyezettje ajándékban részesül.
A fődíjas cukrász(csapat) egy éven át viselheti az Év Geocukrásza címet, és őrzi a címhez járó vándorserleget.
Eredményhirdetés: 15 órakor.

Rovat: