Az Algagyűjtemény története

Az Algagyűjteményben – időrendi sorrendben – a következő muzeológusok dolgoztak, illetve dolgoznak (az évszámok a múzeumi szolgálat idejét jelentik):

Istvánffi Gyula (1889–1898)
Filarszky Nándor (1899–1929, 1901–1929) 
Halász Márta (1939–1963)
Szemes Gábor (1947–1951)
Kol Erzsébet (1948–1980)
Páricsy-Komáromy Zsuzsa (1967–1985)
Hajdu Lajos (1971–1982)
Padisák Judit (1982–1990)
Ács Éva (1987–1995)
Buczkó Krisztina (1985–

Az algaherbárium létrehozása Istvánffy Gyula nevéhez fűződik, akinek fő kutatási területe eleinte az algológia volt. Már akkor több nevezetes régi exsiccata (gyűjtési adatokkal ellátott herbáriumi lapok sorozata) volt a gyűjteményben (pl. Agardh: Algae Cap. Bonae Spei, Bauer: Characeae Europaeae, Brébisson: Reliquiae Brébissonianae, Kützing: Algarum aquae dulcis Germanicarum és Rabenhorst. Ezek mellett több gyűjteménynek volt jelentősebb alga-anyaga, pl. a Hazslinszky-, a Sadler- és a Staub-herbáriumnak. Megemlítendő még a Pius Titius-féle, adriai algákból álló látványos kollekció.

Filarszky Nándor 1898-tól volt a Növénytár igazgatója. „A Szabályzatban megszabott feladatokat az osztályon belül, maga és munkatársai részére, szinte szó szerint értelmezte. Az osztályigazgató múzeumi tisztviselői feladatát a gyűjtemények és a könyvtár gyarapításában, rendezésében látta” (Bohus és munkatársai, 1971–72, kézirat). Filarszky megszerezte a nagyobb exsiccaták további köteteit, részben vétellel, részben ajándékul vagy cserébe a Flora Hungarica Exsiccata centuriáiért, melynek algáit ő állította össze.

Halász Márta 1938-tól nyugdíjazásáig, 1963-ig dolgozott az algagyűjteményben. A hő- és hévforrások algavegetációját kutatta, munkásságát azonban alig dokumentálta gyűjtésekkel.

Kol Erzsébet 1948-ban került a Növénytárba, és értékes élőalga-gyűjteményét is magával hozta Kolozsvárról. Szinte haláláig dolgozott itt.  Amellett, hogy folyamatosan gyarapította és gondozta az élőalgagyűjteményt, létrehozta (?) és gondját viselte a konzervált algagyűjteménynek is. Az általa tervezett „A Kárpátmedence algái” című exsiccata céljára 105 algafajt gyűjtött , de megjelentetésére sajnos már nem volt módja.

Páricsyné Komáromy Zsuzsa 1968-ban kezdte meg a talajalgák tanulmányozását, és 1985-ig, haláláig itt dolgozott. Tragikusan rövid élete nem tehette lehetővé, hogy összefoglalhassa a Magyarországon talált talajlakó algákról szóló ismereteinket, de az ország számos pontján, különböző talajtípusokon végzett gyűjtései fontos adatokat szolgáltattak az ország algaflórájához. Élőalga-tenyészetekkel is dolgozott, évi rendszerességgel oltotta át Kol Erzsébet, Felföldy Lajos és a saját maga által izolált algatörzseket.

Hajdu Lajos 1971-től 1982-ig dolgozott a Növénytárban. Kutatásai mellett rendezte az algaherbáriumot, kijelölte a típusanyagot. 1980-ban ő irányította a Hortobágyi-féle algakatalógus adatainak számítógépre vitelét. A barlangi algák volt az egyik fő kutatási területe, de számos florisztikai munkát is publikált. A babati halastavak algáinak elemzésén sok éven át dolgozott. Az algaközösségek összetételének vizsgálata, matematikai értékelése a botanikában úttörőnek számított.

Padisák Judit 1982-től az algaherbárium kezelője, az algakatalógus felügyeletét 1985-ben vette át. Összesen 229 kovaalga-preparátummal gyarapította a gyűjteményt, ezeken 120 fajt jelölt meg.

Ács Éva 1987-ben kapcsolódott be az Algagyűjteményben folyó munkába.  Saját – elsősorban a Duna, Velencei- és Fertő tó élőbevonatát (biofilm) célzó kutatásai mellett – 1990-től 1995-ig ő vezette az algakatalógus bővítését. Buczkó Krisztina 1985-től dolgozik a gyűjteményben.