Kutatók éjszakája 2017

KEMÉNY TÉNYEK ÉS BOSZORKÁNYOS KÉPESSÉGEK

Testközelben a tudomány a Kutatók Éjszakáján! 
szeptember 29. 15.30-tól 20 óráig


 

15.30-tól 20 óráig előadásokkal, műhelyprogramokkal és folyamatosan látogatható, interaktív felfedező programmal várjuk látogatóinkat. A Kutatók Éjszakája programjaink ingyenesek. 
A műhelyprogramokra és az előadásokra a Kutatók Éjszakája honlapon lehet regisztrálni. (http://kutatokejszakaja.hu/2017/esemenynaptar/index.php?menu_id=4&hely=293)

Kiállításaink 18 óráig belépőjegy váltásával látogathatók. Belépődíjak

ELŐADÁSOK

15.30 - 15.55
Fegyvári Tamás: Kvarcok az ékszerboltban
MÉG VANNAK SZABAD HELYEK! 
Mottó: Megismerni és megszeretni! Hogyan kerül az egyik leggyakoribb ásvány a drágakövek közé és az ékszerekbe? Nem drága, mégis hamisítják, vajon miért?
Fedjük fel a kvarc titkait, és ha jobban megismerjük, akkor a barátunk is lehet!

16:00–16:25
Siposs Tamás: Felszín alatti vízáramlások, földalatti szállítószalagok

Napjaink egyik legfontosabb természeti kincse a tiszta ivóvíz. A hidrogeológia – azaz a felszín alatti vizek tudománya – ennek kutatásával foglalkozik. Az érdeklődők betekintést nyerhetnek a hidrogeológiai kutatásokba, megismerhetik azt az elméletet amelyet Tóth József Kanadában élő magyar professzor dolgozott ki és ami forradalmasította a hidrogeológiát. Az előadás során olyan izgalmas kérdésekre is választ kaphatunk, mint például: Milyen potenciál van a geotermikus energiatermelésben itthon és a nagyvilágban? Milyen jelenségek köthetők a felszín alatti vízáramlásokhoz? Miért van különleges helyzetben Budapest az ivóvízellátás szempontjából? Milyen szerepe van a felszín alatti vizeknek az építészetben, turizmusban?

16:30–16:55
Görföl Tamás: Denevér- és vírusvadászat a trópusokon

A Magyar Természettudományi Múzeum muzeológusai évtizedek óta kutatják a délkelet-ázsiai trópusok denevéreinek változatosságát, mely során számos tudományra új fajt írtak le. A magyar hagyományokat folytatva már egyetemi és doktori tanulmányaim közben is lehetőségem volt három kontinens trópusi területeit felkeresni és ott denevér- valamint virológiai kutatásokat végezni. Ezen expedíciók sok érdekes szakmai eredménnyel jártak, az előadás azonban inkább útibeszámoló jellegű. Az érdeklődőket elkalauzolom Kambodzsa, Kongó, Mexikó, Vietnam és Borneó dzsungeleibe, bemutatom az ott elém kerülő élővilágot, a helyi embereket, a kutatóutakon tapasztalt érdekességeket.

17:00–17:25
Szikossy Ildikó és Vas Zoltán: Knowland: szabadulószobák a Magyar Természettudományi Múzeumban

A Magyar Természettudományi Múzeum a Kutatók éjszakáján nyitja meg saját tervezésű és kivitelezésű múzeumi szabadulószobáit. A szakmailag is hiteles játékmenetekkel és valódi múzeumi tárgyakkal egyedi, sosem látott, sosem játszott interaktív élmény, atmoszféra vár a vendégeinkre. Két szoba, két külön világ: egy XVIII. századi kriptában rekedt tetszhalott megmentésére vállalkozhatunk, vagy egy XIX. századi rejtélyes kutató nyomdokain fedezhetjük fel az élet legnagyobb rejtélyét. Kézzel fogható valódi emberi maradványok, növény- és állatpreparátumok, múzeumi kincsek várnak ránk! Előadásunk rövid bemutató, kedvcsináló az ország első állandó múzeumi szabadulószobájához.

 

17:30–17:55
Babocsay Gergely: Mérgeskígyók, kígyómérgek – Miért fontos ismernünk az élővilág halálos koktéljainak keverőit?

Az Antarktiszt, Óceánia szigeteit és az Északi sarkkörön túli területeket leszámítva a világon szinte mindenütt találunk mérgeskígyókat. Legfontosabb ismertetőjegyük az élővilágban szinte egyedülállóan hatékony mérgük. A méreg célja a zsákmány elejtése, illetve egyes esetekben az emésztés elősegítése, másodsorban azonban a védekezés eszköze. Az élővilág e különleges vadászai emiatt számos helyen komoly gondot okoznak az embernek. Hogyan enyhíthetjük az évente több millió fájdalmas marás olykor tragikus következményeit? Az első és legfontosabb lépés, hogy tudjuk meg hány faj is él a Földön és, hogy hogyan különböztethessük meg őket. Ezután arra is választ kaphatunk, mit kell tennünk: hányféle ellenszérumra lesz szükségünk, és hogy hova kell azokat eljuttatnunk. Addig azonban csak sötétben tapogatózunk.

18:00–18:25
Vásárhelyi Tamás: A természet lapos csodája: a kéregpoloska

Mostanában lassan mindenki arra kényszerül, hogy poloskákkal foglalkozzon odahaza, olyan tömegben jelentek meg a márványos poloska egyedei, hogy lakásainkban találjanak nyugodt áttelelő helyet.
Az előadásban ezeknél sokkal laposabb, szinte 2D kiterjedésű, és egyben sokkal érdekesebb poloskákról lesz szó. Kiderülhet, hogy a poloska is ember. Hogy a kéregpoloskák szűk életteréhez számtalan cseles módon lehet alkalmazkodni. Egy szerencsés néző megélheti életük egy fontos momentumát, mások másfajta élményekben részesülhetnek. Mert a szűk 20 percet nemcsak beszéddel fogjuk kitölteni.

18:30–19:55
Tamás Júlia: Hol keressünk páfrányokat? – Közismert élőhelyek és váratlan előfordulások
MÉG VANNAK SZABAD HELYEK!
A páfrányokról legtöbbünknek az árnyas erdők, szurdokok, források nedves környezete jut eszünkbe. Az erdőlakó páfrányokon kívül azonban jellegzetesek a napnak kitett sziklafelszínek fajai is, amelyek a kiszáradást jól tűrik. Várromokon és régi templomok falain is találkozhatunk ezekkel. De vajon van-e esélye annak, hogy Budapest belvárosában érdekes páfrány-előfordulásokat találjunk? S milyen más, kevéssé ismert élőhelyeken bukkanhatunk rájuk? Az előadásban a páfrányok ismert és rejtettebb élőhelyeire látunk majd példákat.

19:00–19:40
Fuisz Tibor István: Hadizoológia: a hadtechnika és evolúció versenyfutása. Milyen szerepet játszottak az állatok az emberiség háborúiban?
MÉG VANNAK SZABAD HELYEK!

Einsteinnek tulajdonítják a mondást, miszerint „Nem tudom, hogy a harmadik világháborút milyen eszközökkel fogják vívni, de a negyediket kövekkel és botokkal.” És ha lesz emberiség, akkor lesz élővilág is, és az állatvilág seregeit akkor is bevetik majd a „hightech” vagy kőkori csatatereken, épp úgy, mint korábban évezredeken át. 

Vajon mi a közös Nagy Sándor gaugamélai csatájában, Napóleon orosz hadjáratában, vagy a vietnami háborúban, és valójában szinte az emberiség összes háborújában? Részben az, hogy itt nem csak nemzetek és népek, de különböző fajok is egymásnak feszülnek. Bár talán kevéssé ismert, az ember oldalán két-, négy-, sőt hatlábú katonák seregei is a történelem vágóhídjára masíroztak. A perzsák óriási reményeket fűztek harci elefántjaik bevetéséhez, de vereséget szenvedtek. Napóleont nemcsak tél tábornok, de a seregét a legyengült katonákon hemzsegő bolhák által terjesztett tífusz is tizedelte. És bár a kommunista és imperialista világhatalom erőpróbája elsősorban nem erről híresült el, hadi delfineket már az 1960-as években bevetettek aknakeresésre a Tonkini-öbölben. Az amerikai hadsereg a Közel- és Távol-keleti hadszíntereken a flotta hajóit a mai napig védi ezekkel a briliáns elméjű ultrahangos felderítőberendezéssel felszerelt tengeri emlősökkel. 
A vizek és szárazföldek mellett persze az égbolt is az állati harcosok bevetési területe, az ősi darázsfészek hajigálástól a postagalamb csatákon át egészen a legmodernebb drónok ellen bevetett szirti sasokig ível az égi állati csatarend! 

 

Interaktív műhelyprogramjaink (16-tól 20 óráig folyamatosan)

Élet az ásatás után 
avagy Mit kezd a kutató a begyűjtött mintákkal?
Az őslénytani kutatás izgalmas és látványos része az ásatás, ahogy a kutatók a lelőhely felé görnyedve éppen egy-egy látványos csontot vagy akár csontvázat találnak. De vajon mit kezdenek ezekkel és a kevésbé látványos töredékekkel? Hová kerülnek a leletek? Rejt-e még a nagy csontokat befoglaló üledék valami érdekeset, amit az ásatáson nem vettek észre? Ha igen, akkor hogyan nyerhetjük ki ezeket a leleteket és milyen információkhoz juthatunk általuk? Hogyan juthatunk ezekhez az adatokhoz? Aki áldoz rá egy fél órát az Őslénytani és Földtani Tár vizes laboratóriumában, az ezekre a kérdésekre választ kaphat, miközben belekóstolhat az őslénytani kutatómunkába. Játszhat csontkirakóst, találhat apró csontokat és megpróbálkozhat a határozással is.

Regisztráció szükséges (Egyszerre max. 8 fő vehet részt a programon)
Időpontok: 16.00 – 16.30, 17.00 – 17.30, 18.00 – 18.30, 19.00 – 19.30
Helyszín: Őslénytani és Földtani Tár, Vizes labor


Kemény tények és boszorkányos képességek – kvarc a tudományban, tudomány a kvarcban
Kvarc kristálygömbünk segítségével ugyan sem múzeumunk, sem az érdeklődők jövőjét nem tudjuk megjósolni, de bárki megnézheti, végül is mi látható a kristálygömbben.
Boszorkányos csapatunk interaktív foglalkozás keretében a 2017-es év ásványával, a kvarccal és változataival való tudományos igényű ismerkedésre csábít. A kvarc különböző tulajdonságait vizsgáljuk meg világosban és sötétben, mikroszkópok és más eszközök segítségével.
Óvatosan törünk-zúzunk, vizezünk és savazunk, karcolunk és kvarcolunk. Mindeközben kiderül, hogy miről ismerhetjük fel a kvarcot, hogyan különíthetjük el a hozzá hasonló gyakoribb ásványoktól, vagy éppen az értékesebb, ékszerbe csiszolt kvarcot a közönséges üvegtől. Választ adunk arra is, hogy miért fontos a geológus kutatók számára a kvarc vizsgálata, megismerése. A kvarccal ugyan már a csecsemők is közeli kapcsolatba kerülnek a homokozóban, ám a foglalkozást csak 10 évesnél idősebbeknek ajánljuk.

Regisztráció szükséges (Egyszerre max. 10 fő vehet részt a programon)
Időpontok: 16.00 – 16.30, 17.00 – 17.30, 18.00 – 18.30, 19.00 – 19.30
Helyszín: Ásvány- és Kőzettár, Nagy raktárterem

 

Stephen Hawkingtól a vizipoloskákig - Interaktív tudáspróba az FTK-val
Kíváncsi vagy mit csinál egy biológus? Esetleg egy vegyész? Lehet, hogy már tudod és be is bizonyítanád?
Próbáld ki magad te is természettudósként a Fiatalok Természetismereti Klubjával! Megtudhatod, hogyan mérhetsz kémhatást házilag, készíthetsz mikroszkópos preparátumot, és még sok más feladattal teheted próbára tudásodat. 
Várunk szeretettel, hogy közösen fedezzük fel a tudományok csodálatos világát. Játssz velünk!
Programunk korhatárra való tekintet nélkül látogatható, de számolni kell az esetleges mellékhatásokkal... Vigyázat, FTK-függőséget okozhat!"