Leső harcsa (Silurus glanis)
Hazánk legnagyobb halfaja, két és fél méteres testhosszt és 100 kg feletti súlyt is elérhet. Falánk ragadozó, menüjén gerinctelenek, halak, de akár vízimadarak és kisemlősök is szerepelnek. Szaporodási időszaka május-júniusra esik, ilyenkor a szélvizek gyökerekkel átszőtt partoldalában ívik, az ikrákat védelmezi. Az ikrákból kikelő ivadékok kezdetben apró gerincteleneket fogyasztanak, majd fokozatosan áttérnek a ragadozó életmódra.
Leső harcsa a Sokszínű Élet című kiállításban (kép: Szabados Tamás)
A leső, folyami, vagy szürkeharcsáról számos horgász- és halászlegenda kering a köztudatban. A vízből lefetyelő kutyákat a mélybe rántó, óriási szörnyekről szóló rémtörténetek természetesen csak a képzelet szüleményei. Ám kétségtelen, hogy az akár egy mázsát nyomó leső harcsa tekintélyt parancsoló megjelenésével bőven ad okot a fantáziáláshoz. Napjainkban a természetes vizekből már csak nagyon ritkán kerülnek elő emberméretű példányok, ám horgásztavakban előfordulnak ekkora matuzsálemek. A több tíz éves halakat általában visszaengedik a tavakba.
szerző: Németh Tamás (Állattár: Bogárgyűjtemény)