(Magyarországi zuzmók és zuzmólakó mikrogombák revideált fajlistája)

Compiled by / Összeállította

Lőkös, László
Department of Botany, Hungarian Natural History Museum, H-1476 Budapest, Pf. 222, Hungary

Farkas, Edit
Institute of Ecology and Botany, Hungarian Academy of Sciences, H-2163 Vácrátót, Hungary

Suggested citation / Javasolt hivatkozás:

Lőkös, L. & Farkas, E. (2009): Revised checklist of the Hungarian lichen-forming and lichenicolous fungi. (Magyarországi zuzmók és zuzmólakó mikrogombák revideált fajlistája). – http://www.nhmus.hu/modules.php?name=Tar-Noveny&op=mozuzmolista2

For additions and corrections please contact lokos_at_bot.nhmus.hu or efarkas_at_botanika.hu!

There are several new records for the lichen flora of Hungary even today. Therefore a revised checklist of species recorded from Hungary is compiled for the better knowledge of our lichens. The lichen-forming and lichenicolous taxa are separated in the list since the knowledge on lichens is much more advanced than that of lichenicolous taxa. The latter mainly treated by literature sources, while lichens are studied in literature, herbarium and in the field in more details. The list tends to contain the oldest literature source (or herbarium specimen, if published record is not available) and the latest record for each species indicating its recent occurrence in the Hungarian lichen flora. The original name used in publication or on herbarium label is always given.
The information on this page is planned to update regularly. The current version is updated on 25 August 2009. Compiled by the support of the Hungarian Scientific Research Fund (OTKA T047160).

Magyarország zuzmóflórája még mindig tartogat újdonságokat számunkra. Az ország területéről eddig kimutatott fajok adatairól ezért listát állítottunk össze, hogy a hazai zuzmókat jobban megismerhessük. A zuzmókat, illetve a zuzmólakó gombákat és egyéb taxonokat egymástól elkülönítve szerepeltetjük, mivel a zuzmók ismerete előbbre tart a zuzmólakó gombákénál. Utóbbit főként az eddigi publikációkban szereplő adatok alapján dolgoztuk fel, míg a zuzmókat régi és új gyűjteményes anyagon is tanulmányoztuk. A listában lehetőség szerint minden fajnál feltüntettük a szakirodalomban, ill. annak hiányában a herbáriumban szereplő legkorábbi adatot és azt a legfrissebb adatot, ami alapján igazolható vagy valószínűsíthető a taxon jelenlegi aktuális előfordulása. Minden esetben jeleztük, hogy mely név alatt történt a korábbi közlés, ill. mi az eredeti, herbáriumban szereplő név.
A tartalom rendszeres frissítésével listánkat naprakész állapotban tartjuk. Ez a verzió 2009. augusztus 25-én került rögzítésre. Készült az OTKA T047160 sz. pályázat támogatásával.

Lichenised fungi
Zuzmók (lichenizált gombák)

Nomenclature follows basically the world database of fungal names, Index Fungorum (IF 2009) as far as possible, however in some cases decision concerning to current usage of names had to be made on other recent literature sources. Herbarium specimens are indicated by herbarium abbreviations according to Index Herbariorum (Holmgren et al. 1990), followed by collector and year of collection. Species and references uncertain of various reasons (e.g., voucher specimens are not available or due to taxonomic revision, exact locality is not given) are marked by (?). The current list contains 866 species of 198 genera in Hungary.

Nevezéktani szempontból legtöbbször követjük az Index Fungorum (IF 2009) számítógépes adatbázisban szereplő neveket, azonban igyekeztünk a legújabb szakirodalom tanulmányozása alapján állást foglalni akkor is, ha az IF adatbázisban nem szerepelt az adott név. A gyűjteményi példányokat az Index Herbariorum-ban (Holmgren et al. 1990) szereplő rövidítéssel jeleztük, amit a gyűjtő és gyűjtési évszám követ. Néhány helyen a bármi okból (pl. ellenőrizhetetlen vagy taxonómiai revízióra szoruló herbáriumi példányon alapuló közlés) bizonytalannak tartott fajokat és hivatkozásokat kérdőjel (?) jelzi. A lista a hazai zuzmófajok 198 nemzetségének 866 faját tartalmazza.

Lichenicolous fungi
Zuzmólakó gombák

The list of lichenicolous and other microfungi first of all based on József Bánhegyi et al.'s Magyarország mikroszkopikus gombáinak határozókönyve. 1-3. [Identification book of Hungarian microscopic fungi] (Bánhegyi et al. 1985a, b, 1987), and further 32 literature sources. Altogether 56 lichenicolous and other microfungi species of 39 genera are listed here from Hungary. The nomenclature mainly follows the IF (2009), but also other compilations were used: cited literature sources by Hawksworth (1983, 2003), Kocourková (2000), Santesson et al. (2004) and also several chapters by Paul Diederich (in Nash et al. 2004). Abbreviations follow Santesson et al. (2004): * = lichenicolous, + = saprophytic.

A zuzmólakó és egyéb mikrogombák listája mindenekelőtt Bánhegyi József és munkatársainak Magyarország mikroszkopikus gombáinak határozókönyve. 1-3. kötetein (Bánhegyi et al. 1985a, b, 1987), és további 32 szakirodalmi közlésen alapul. Ezek alapján 39 nemzetségbe tartozó 56 zuzmólakó és egyéb mikrogomba fajt mutattunk ki Magyarországról. A taxonok jelenlegi nevét főként az IF (2009) alapján állapítottuk meg, de segítségünkre voltak Hawksworth (1983, 2003), Kocourková (2000) és Santesson et al. (2004) hivatkozott munkái és Paul Diederich számos fejezete is (Nash et al. 2004 munkájában). A jelölések Santesson et al. (2004) jelöléseit követik: * = zuzmólakó, + = szaprofita.

References

Aguirre-Hudson, B., Farkas, E. & Lőkös, L. (2002): Pyrenolichens of the Hungarian lichen flora I: The genus Leptorhaphis Körber. – Bibl. Lichenol. 82: 3–18.

Aguirre-Hudson, B., Farkas, E. & Lőkös, L. (2004): Pyrenolichens of the Hungarian lichen flora III: The genus Arthopyrenia sensu lato. – Abstracts, IAL5, Tartu, Estonia, 16–21 August, 2004, p. 10.

Ahti, T. (1966): Correlation of the chemical and morphological characters in Cladonia chlorophaea and allied lichens. – Ann. Bot. Fennici 3(3): 380–390.

Anders, J. (1930): Über eine neue Flechtenart: Cladonia magyarica Vainio n. spec. – Archiv für Protistenkunde 71(3): 499–501.

Asztalos, Z., Gál, S. & Kiszelyné, V. A. (1984): Adatok Csákpilis zuzmóflórájához. – Acta Acad. Paed. Agriensis, n. s. 17: 733–739.

Bakalárné Sütő, I., Kiszelyné Vámosi, A., Orbán, S., Suba, J. & Takács, B. (1987): Az Esztramos-hegy bányászattól érintetlen gerincének florisztikai viszonya. – Acta Acad. Paed. Agriensis, n. s. 18: 35–49.

Bánhegyi, J., Tóth, S., Ubrizsy, G. & Vörös, J. (1985a): Magyarország mikroszkopikus gombáinak határozókönyve. 1. – Akadémiai Kiadó Budapest, pp. 5–511.

Bánhegyi, J., Tóth, S., Ubrizsy, G. & Vörös, J. (1985b): Magyarország mikroszkopikus gombáinak határozókönyve. 2.- Akadémiai Kiadó Budapest, pp. 517–1152.

Bánhegyi, J., Tóth, S., Ubrizsy, G. & Vörös, J. (1987): Magyarország mikroszkopikus gombáinak határozókönyve. 3. – Akadémiai Kiadó Budapest, pp. 1157–1316.

Bauer, N., Lőkös, L. & Papp, B. (2009): Distribution and habitats of Cardaminopsis petraea in Hungary. – Studia bot. hung. 49: 113–138. (2008)

Breuss, O. (1988): Neue und bemerkenswerte Flechtenfunde aus Tenerife (Kanarische Inseln). – Linzer Biol. Beitrage 20(2): 829–845.

Breuss, O. (1990): Die Flechtengattung Catapyrenium (Verrucariaceae) in Europa. – Stapfia 23: 1–174.

Czeika, H. & Czeika, G. (2007): Placynthium in den Alpen und Karpaten sowie in benachbarten Gebieten. – Herzogia 20: 29–51.

Czeika, H., Czeika, G., Guttová, A., Farkas, E., Lőkös, L. & Halda, J. (2004): Phytogeographic and taxonomic remarks on eleven species of cyanophilic lichens from Central Europe. – Preslia 76: 183–192.

Degelius, G. (1954): The lichen genus Collema. Morphology, taxonomy, ecology. – Symb. Bot. Upsal. 13(2): 1–499.

Dúbravková-Michálková, D., Janišová, M., Kolbek, J., Šuvada, R., Virók, V. & Zaliberová, M. (2008): Dry grasslands in the Slovenský kras Mts (Slovakia) and the Aggteleki-karszt Mts (Hungary) – a comparison of two classification approaches. – Hacquetia 7(2): 123–140.

Ekman, S. & Nordin, A. (1993): The taxonomy of Bacidia fraxinea and its relationship to B. rubella. – Ann. Bot. Fennici 30: 77–82.

Farkas, E. (1990a): Lichen mapping in the Budapest agglomeration area (Hungary). – Stuttgarter Beitr. Naturk. Ser A 456: 59–65.

Farkas, E. (1990b): Lichenológiai vizsgálatok Budapesten és a Pilis Bioszféra Rezervátumban – elterjedés, bioindikáció. (Investigation of the lichen flora in Budapest and in the Pilis Biosphere Reservation – distribution and bioindication). – Kand. dissz., Vácrátót, 121 + 30 pp. (mscr.)

Farkas, E. & Lőkös, L. (1994): Distribution of the lichens Cladonia magyarica Vain., and Solorinella asteriscus Anzi in Europe. – Acta Bot. Fennica 150: 21–30.

Farkas, E. & Lőkös, L. (2003): Pyrenolichens of the Hungarian lichen flora II. Sarcopyrenia gibba (Nyl.) Nyl. new to Hungary. – Acta Bot. Hung. 45(3–4): 273–278.

Farkas, E. & Tuba, Z. (2005): Contributions to the lichen flora of the Hungarian Bodrogköz (NE Hungary). – Thaiszia, J. Bot. 15: 129–141.

Farkas, E., Lőkös, L. & Mázsa, K. (1998a): HPTLC-vizsgálatok magyarországi Umbilicaria zuzmófajokon. [HPTLC-studies on Umbilicaria species of Hungary]. – Kitaibelia 3(2): 349–351.

Farkas, E., Lőkös, L. & Molnár, K. (2001): Lichen mapping in Komárom, NW Hungary. – Acta Bot. Hung. 43(1–2): 147–162.

Farkas, E., Lőkös, L. & Tóth, E. (1998b): Bacidia species in Hungary. – Sauteria 9: 133–141.

Feige, G. B., Röser, G. & Lumbsch, H. T. (1997): Chemotaxonomic studies on European Squamarina species (Ascomycotina, Lecanorales). – In: Kappen, L. (ed.): New species and novel aspects in ecology and physiology of lichens. In honour of O. L. Lange. Bibliotheca Lichenologica, J. Cramer, Berlin, Stuttgart, pp. 25–31.

Fóriss, F. (1940): Megjegyzések F. Fóriss: Lichenes Bükkenses exsiccati Fasc. I–V. (No 1–100)-hoz. (Bemerkungen zu F. Fóriss: Lichenes Bükkenses exsiccati Fasc. I–V. (No 1–100)). – Borbásia 2(3–10): 71–95.

Fóriss, F. (1957): Új zuzmófajok és fajváltozatok Magyarország flórájában. (Neue Flechtenarten und Varietäten in der Flora Ungarns). – Bot. Közlem. 47(1–2): 67–76.

Gallé, L. (1937): Catillaria Zsákii Szat. a Nagyhortobágyon. (Der zweite Standort von Catillaria zsákii Szat. in Hortobágy). – Folia Cryptog. 2(1): 123–128 (1935).

Gallé, L. (1959): A Physcia biziana (Mass.) A. Zahlbr. mediterrán zuzmófaj alakköre és magyarországi előfordulása. (L'habitat en Hongrie et relations systématiques de lichen mediterranéen Physcia biziana (Mass.) A. Zahlbr.). – Bot. Közlem. 48(1–2): 48–51.

Gallé, L. (1963): A Physcietum ascendentis physciosum bizianae zuzmótársulás előfordulása és cönológiai viszonyai. (The occurrence and ecological relations of a new lichen association: Physcietum ascendentis physciosum bizianae). – Bot. Közlem. 50(4): 179–184.

Gallé, L. (1968): The xerothermic lichen species Cladonia magyarica Vain. (A Cladonia magyarica Vain. xerotherm zuzmófajról). – Móra F. Múz. Évk. 1968: 237–268.

Gallé, L. (1970): Une forme corticole nouvelle de Cladonia magyarica. – Revue Bryol. et Lichenol. 37(4): 991–993.

Gallé, L. (1972): Flechtenterata in Herbarien zu Szeged. – Acta Biologica (Szeged) 18: 27–41.

Grube, M. & Hafellner, J. (1990): Studien an flechtenbewohnenden Pilzen der Sammelgattung Didymella (Ascomycetes, Dothideales). – Nova Hedwigia 51(3–4): 283–360.

Gyelnik, V. (1928): Adatok Magyarország zuzmó vegetációjához. II. (Beiträge zur Flechtenvegetation Ungarns. II). – Folia Cryptog. I(6): 577–604.

Gyelnik, V. (1930): Cladoniae Hungaricae a G. Timkó lectae. Determinavit: E. Vainio. – Magyar Bot. Lapok 29: 22–23.

Gyelnik, V. (1931a): Squamariae nonnullae. – Feddes Repert. 29: 40–41/(344–345).

Gyelnik, V. (1931b): Lichenologische Substratstudien (Squamaria radiosa – Gruppe). – Hedwigia (Dresden) 71: 120–132.

Hafellner, J. (1979): Karschia. Revision einer Sammelgattung an der Grenze von lichenisierten und nichtlichenisierten Ascomyceten. – Beih. Nova Hedw. 62: 1–248.

Hafellner, J. & Poelt, J. (1979): Die Arten der Gattung Caloplaca mit pluriloculären Sporen (Meroplacis, Triophthalmidium, Xanthocarpia). – J. Hattori Bot. Lab. 46: 1–41.

Halda, J. (2003): A taxonomic study of the calcicolous endolithic species of the genus Verrucaria (Ascomycotina, Verrucariales) with the lid-like and radiately opening involucrellum. – Acta musei Richnoviensis, Sect. natur. 10(1): 1–148.

Hale, M. E. (1990): A synopsis of the lichen genus Xanthoparmelia (Vainio) Hale (Ascomycotina, Parmeliaceae). – Smiths. contrib. Bot. 74: 1–250.

Hanko, B. (1983): Die Chemotypen der Flechtengattung Pertusaria in Europa. – Bibl. Lichenol. 19: 1–297.

Hawksworth, D. L. (1977): Taxonomic and biological observations on the genus Lichenoconium (Sphaeropsidales). – Persoonia 9: 159–198.

Hawksworth, D. L. (1981): The lichenicolous Coelomycetes. – Bull. Brit. Mus. (Nat. Hist.), Bot. Ser. 9(1): 1–98.

Hawksworth, D. L. (1983): A key to lichen-forming, parasitic, parasymbiotic and saprophytic fungi occuring on lichens in the British Isles. – Lichenologist 15: 1–144.

Hawksworth, D. L. (2003): The lichnenicolous fungi of Great Britain and Ireland: an overview and annoted checklist. – Lichenologist 35(3): 191–232.

Hawksworth, D. L. & Santesson, R. (1990): A revision of the lichenicolous fungi previously referred to Phragmonaevia. – Bibl. Lichenol. 38: 121–143.

Hazslinszky, F. (1869): Néhány adat a Bükkhegység kryptogamjai megismertetéséhez. – MOT. Vándorgy. Munk. 13: 227–229.

Hazslinszky, F. (1870): Adatok Magyarhon zuzmóvirányához. – Math. és Term. tud. Közlem. 7: 43–73. (1869)

Hazslinszky, F. (1884): A Magyar Birodalom zuzmó-flórája. [The lichen flora of The Hungarian Empire]. – K. M. Term. Tud. Társ., Budapest, 304 pp.

Hazslinszky, F. (1892): Magyarország s társországainak Sphaeriái. – Math. és Term. tud. Közlem. 25(2): 1–333.

Hermann, S., Leuckert, C. & Poelt, J. (1973): Zur Kenntnis der Flechtengruppe Lecanora radiosa s. ampliss. – Willdenowia 7: 9–30.

Hollós, L. (1896): Növényzet [Vegetation] (Lichenes. Zuzmók). – In: Bagi, L. (ed.): Kecskemét múltja és jelene. [The Past and the Present of Kecskemét]. Kecskemét. pp. 104–105.

Hollós, L. (1913): Kecskemét vidékének gombái. – Math. és Term. tud. Közl. em32: 149–235.

Holmgren, P. K., Holmgren, N. H. and Barnett, L. C. (1990): Index Herbariorum. Part I: The herbaria of the world. 8th ed. – New York Botanical Garden, New York, 693 pp.

IF (Index Fungorum Partnership) (2009): Index Fungorum. – http://www.indexfungorum.org/.

Jelinková, E. (1973): Zur Variabilität und Verbreitung der Flechte Physcia biziana (Massal.) Zahlbr. im östlichen Teil Mitteleuropas. – Biológia (Bratislava) 28(10): 819–826.

Kiss, T. (1990): Élet-stratégiák alkalmazása a környezetminőség meghatározásában. Bioindikátorok a zuzmók és társulásaik. – Bázis, Magyar Tudományos és Oktatási Egyesület, Budapest, pp. 1–135.

Kiszelyné Vámosi, A. (1980): A Mátra-hegység zuzmóflórája I. (The lichen flora of the Mátra Mountains, I). – Folia Hist.-nat. Mus. Matr. 6: 51–70.

Kiszelyné Vámosi, A. (1983): A Mátra-hegység zuzmóflórája II. (Lichen flora of the Mátra Mountains, Part II). – Folia Hist.-nat. Mus. Matr. 8: 63–76 (1982–1983).

Kiszelyné Vámosi, A., Marschall, Z., Orbán, S. & Suba, J. (1989): A Bükk hegység északi peremhegyeinek florisztikai és cönológiai jellemzése. – Acta Acad. Paed. Agriensis, n. s. 19(VI): 135–185.

Kocourková, J. (2000): Lichenicolous fungi of the Czech Republic. – Acta Mus. Nat. Pragae Ser. B, Historia Naturalis 3–4: 59–169. (1999)

Kondratyuk, S. & Kärnefelt, I. (1997): Notes on Xanthoria Th. Fr. II. Xanthoria poeltii, a new lichen species from Europe. – Lichenologist 29(5): 425–430.

Kondratyuk, S.Y. & Kärnefelt, I. (2003): Revision of three natural groups of xanthorioid lichens (Teloschistaceae, Ascomycota). – Ukr. Bot. Zhurnal 60(4): 427–437.

Kőfaragó-Gyelnik, V. (1939): De fungis lichenicolentibus Hungariae historicae I. – Borbásia I(10): 151–155.

Kőfaragó-Gyelnik, V. (1940): Band IX. Die Flechten. Abt. 2, Teil 2. Cyanophili II. Lichinaceae, Heppiaceae, Pannariaceae, Stictaceae, Peltigeraceae. Lieferung 1, 2. – In: L. Rabenhorst's Kryptogamen-Flora von Deutschland und der Schweiz, Akad. Verlagsgesellsch. m. b. H., Leipzig, pp. 1–272.

Kukwa, M. & Owe-Larsson, B. (2000): Lepraria elobata found in Hungary, Poland and Slovakia. – Graphis Scripta 11(2): 53–55.

Kümmerling, H., Leuckert, C. & Wirth, V. (1993): Chemische Flechtenanalysen VII. Lepraria lobificans Nyl. – Nova Hedwigia 56(1–2): 211–226.

Lange, O. L. (1961): Die Flechte Gonohymenia hungarica Szat. und ihre systematische Stellung. – Nova Hedwigia 3(2–3): 361–366.

Laundon, J. R. (1989): The species of Leproloma, the name for the Lepraria membranacea group. – Lichenologist 21(1): 1–22.

Lettau, G. (1955): Flechten aus Mitteleuropa. 10. – Feddes Repert. 57: 1–94.

Lettau, G. (1956): Flechten aus Mitteleuropa. 11. – Feddes Repert. 59: 1–97.

Lisická, E., Lackovičová, A., Liška, J., Lőkös, L. & Lisický, M. J. (2008): Physcia aipolioides – ein Beispiel einer invasiven Flechte oder einer unterschätzen Verbreitung? (Physcia aipolioides – an example of an invasive lichen or an underestimated distribution?). – Sauteria 15: 303–318.

Litterski, B. & Ahti, T. (2004): World distribution of selected European Cladonia species. – Symb. Bot. Upsal. 34(1): 205–236.

Löfgren, O. & Tibell, L. (1979): Sphinctrina in Europe. – Lichenologist 11(2): 109–137.

Lőkös, L. (2000): The lichen flora of the Villány Mts, SE Hungary. – Dunántúli Dolgozatok, Term.tud. Sor. 10: 13–35.

Lőkös, L. (2009): A Naszály zuzmóflórája. – Rosalia 5: xx–xx.

Lőkös, L. (2003): Löszlakó zuzmók Magyarországon. (Loess coloniser lichens in Hungary). – Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Sectio Biologicae, Nova Series 24: 159–188.

Lőkös, L. & Farkas, E. (1998): Az Őrség zuzmóflórájának alapvetése. (The lichen flora of Őrség, Western Hun­gary). – Savaria, a Vas megyei Múzeumok Értesítője 24(2): 127–160.

Lőkös, L. & Farkas, E. (2000): Contributions to the knowledge of lichens of the forests along the Fekete-Körös, SE Hungary. – Studia bot. hung. 30–31: 69–78.

Lőkös, L. & Verseghy, P. K. (2001): The lichen flora of the Kiskunság National Park and the southern part of the Danube–Tisza Interfluve. – In: Lőkös, L. & Rajczy, M. (eds) (1999): The Flora of the Kiskunság National Park. Vol. 2. Cryp­togams. Magyar Természettudomá­nyi Múzeum, Budapest, pp. 299–362.

Lőkös, L., Tóth, Z. & Balogh, L. (1997): A Kőszegi-hegység zuzmóflórája. – Tilia 5: 7–93.

Magnusson, A. (1929): A monograph of the genus Acarospora. – Kungl. Sv. Vet. Akademiens Handlingar. 7(4): 1–400.

Magnusson, A. H. (1936): Band IX. Die Flechten. Abt. 5, Teil 1. Lieferung 1. Acarosporaceae und Thelocarpaceae. – In: L. Rabenhorst's Kryptogamen-Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz, Akad. Verlagsgesellsch. m. b. H., Leipzig, 320 pp.

Magnusson, A. H. (1937): Additional notes on Acarosporaceae. – Meddel. Göteborgs Bot. Trädgard 12: 87–103.

Magnusson, A. H. (1944): Studies in the ferruginea-group of the genus Caloplaca. – Göteborgs Kungl. Vetenskaps- och Vitterhets-samhälles Handlingar, ser. B, 3(1): 1–71.

Matus, G., Sramkó, G., Papp, B. & Lőkös, L. (2006): A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. új előfordulása az Eperjes–Tokaji-hegységben. (New occurrence of Woodsia ilvensis (L.) R. Br. in Eperjes–Tokaj Mts). – Kitaibelia 10: 18–23. (2005)

Mayrhofer, H. & Poelt, J. (1979): Die saxicolen Arten der Flechtengattung Rinodina in Europa. – J. Cramer, Vaduz, 186 pp.

Moesz, G. (1942): Budapest és környékének gombái. (Die Pilze von Budapest und seiner Umgebung). – Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 320 pp.

Molnár, K. & Lőkös, L. (2006): Adatok az Upponyi-szoros zuzmóflórájához. (Contributions to the lichen flora of the Upponyi-szoros). – Folia hist.-nat. Mus. Matrensis 30: 25–34.

Nash, T. H. III, Ryan, B. D., Diederich, P., Gries, C. & Bungartz, F. (eds): Lichen Flora of the Greater Sonoran Desert Region, Vol. 2. – Lichens Unlimited, Arizona State University, Tempe, Arizona, 633 pp.

Nylander, W. (1874): Addenda nova ad Lichenographiam europaeum. Continuatio octava decima. – Flora 57(20): 305–318.

Nylander, W. (1881): Addenda nova ad Lichenographiam europaeum. Continuatio octava et tricesima. – Flora 64(34): 529–541.

Nylander, W. (1884): Addenda nova ad Lichenographiam europaeum. Continuatio quadragesima secunda. – Flora 67(21): 387–393.

Otálora, M. A. G., Martínez, I., Molina, M. C., Aragón, G. & Lutzoni, F. (2008): Phylogenetic relationships and taxonomy of the Leptogium lichenoides group (Collemataceae, Ascomycota) in Europe. – Taxon 57(3): 907–921.

Pišút, I. (1961a): Bemerkungen über einige Arten der Flechtengattung Cladonia in der Slovakei. – Acta Facult. Rer. Nat. Univ. Comenianae, Pars Bot. 6: 518–520.

Pišút, I. (1961b): Lichenologische Bemerkungen 2(3). Bemerkungen über Cladonia magyarica Vain., mit Berücksichtigung ihrer Verbreitung im Karpatenbereich. – Preslia 33: 369–374.

Pócs, T. (1999): A löszfalak virágtalan növényzete I. Orografikus sivatag a Kárpát-medencében. – Kitaibelia 4(1): 143–156.

Poelt, J. (1958): Die lobaten Arten der Flechtengattung Lecanora Ach. sensu ampl. in der Holarktis. – Mitt. der Bot. Staatssammlung München 2(19–20): 411–573.

Poelt, J. & Krüger, U. (1970): Die Verbreitungsverhältnisse der Flechtengattung Squamarina in Europa. – Feddes Repert. Sp. Nov. 81: 187–201.

Révay, Á. (1998): Review of the Hyphomycetes of Hungary. – Studia bot. hung. 27–28: 5–74.

Santesson, R., Moberg, R., Nordin, A., Tønsberg, T. & Vitikainen, O. (2004): Lichen-forming and lichenicolous fungi of Fennoscandia. – Museum of Evolution, Uppsala University, Uppsala, 359 pp.

Sántha, L. (1910): Adatok a budai hegység zuzmóflórájának ismeretéhez. (Beiträge zur Flechtenflora der Budapester Gebirges). – Bot. Közlem. 9(1): 3–35.

Sántha, L. (1916): Néhány adat Balatonlelle és környékének zuzmóflórájához. (Einige Beiträge zur Flechtenflora von Balatonlelle und seiner Umgebung). – Magyar Bot. Lapok 15(1/5): 75–82.

Sántha, L. (1924): Adatok Tolna vármegye zuzmóflórájának ismeretéhez. (Beiträge zur Kenntnis der Flechtenflora des Tolnauer Komitates. – Bot. Közlem. 21(1–6): 47–60 (1923).

Sarrión, F. J., Aragón, G., Hafellner, J., Rico, V. J. & Burgaz, A. R. (2003): Two new species of Mycobilimbia from Spain. – Lichenologist 35(1): 1–10.

Scheidegger, C. (1993): A revision of European saxicolous species of the genus Buellia de Not. and formerly included genera. – Lichenologist 25(4): 315–364.

Seaward, M. R. D., Kiss, T. & Bylinska, E. L. (1985): Contribution to the lichen flora of West Hungary. – Bot. Közlem. 72(1–2): 159–161.

Servít, M. (1939): Lichenum sectionis Verrucaria sphinctrina revisio critica. – Beih. Bot. Centralbl. 59/B: 113–168.

Servít, M. (1946): The new Lichens of the Pyrenocarpae-Group. I. – Studia Bot. Cechoslovaca 7(2–4): 49–111.

Servít, M. (1948a): The new Lichens of the Pyrenocarpae-Group. II. – Studia B. Cechoslovaca 9(2–4): 67–115.

Servít, M. (1948b): Species novae generis lichenum Verrucaria. – Vestník Král. Ceské Spol. Nauk 10: 1–20.

Servít, M. (1949a): Species novae lichenum generis Verrucaria et Thelidium. – Hung. Acta Biol. 1(5–6): 240–246.

Servít, M. (1949b): Nové nebo méné známé druhy lisejníkové celedi Verrucariaceae. (Species Verrucariacearum (Lichenes) novae vel minus cognitae). – Sborník Nár. Mus. Praze (Acta Musei Nat. Prag.) 5/B(9/3): 3–51.

Servít, M. (1950): The new Lichens of the Pyrenocarpae-Group. IV. – Studia Bot. Cechoslovaca 11(3): 101–144.

Servít, M. (1952): Nové a málo známé druhy z celedí Verrucariaceae a Dermatocarpaceae. (Neue und weniger bekannte Arten der Familien Verrucariaceae und Dermatocarpaceae). – Preslia 24: 345–390.

Servít, M. & Cernohorsky, Z. (1934): Flechten aus Cechoslovakei. IV. Malá Fatra, Velká Fatra und Choc-Gruppe in Slovakei nebst Nachträgen. (Lichens de la Tchécoslovaquie). – Vestník Král. Ceské Spol. Nauk 2: 1–34.

Sliwa, L. (2007): A revision of the Lecanora dispersa complex in North America. – Polish Bot. J. 52(1): 1–70.

Søchting, U., Kärnefelt, I. & Kondratyuk, S. (2002): Revision of Xanthomendoza (Teloschistaceae, Lecanorales) based on morphology, anatomy, secondary metabolites and molecular data. – Mitt. Inst. Allgem. Bot. Hamburg 30–32: 225–240.

Solymosi, P. (1977): Adatok a Budai-hegység zuzmóvegetációjához. – Bot. Közlem. 64: 197–202.

Solymosi, P. (1978): A Duna hullámtéri erdőinek epiphyton zuzmóvegetációja. – Bot. Közlem. 65: 7–13.

Solymosi, P. (1979): A Gerecse-hegység zuzmói. – Bot. Közlem. 66: 185–193.

Somlyay, L. & Lőkös, L. (1997): Új és érdekes adatok a Zempléni-hegység flórájához. [New and interesting records to the flora of the Zemplén Mts]. – Kitaibelia 2(2): 241–242.

Szatala, Ö. (1926a): Adatok Magyarország zuzmóflórájának ismeretéhez. (Beiträge zur Kenntnis der Flechtenflora Ungarns). – Magyar Bot. Lapok 24: 43–75.

Szatala, Ö. (1926b): Eine neue Flechte der Natronböden des Ungarischen Tieflandes. (A Magyar-Alföld szikeseinek egy új zuzmófaja). – Magyar Bot. Lapok 24(1/12): 108 (1925).

Szatala, Ö. (1926c): A magyarországi Coniocapeae-k kritikai feldolgozása. (Revisio critica Coniocarpinearum Hungariae). – Ann. Mus. Nat. Hung. 24: 99–135.

Szatala, Ö. (1927): Lichenes Hungariae. Magyarország zuzmóflórája. I. Pyrenocarpeae – Gymnocarpeae (Coniocarpineae). – Folia Cryptog. I(5): 337–434.

Szatala, Ö. (1929): Adatok Magyarország zuzmóflórájának ismeretéhez. III. (Beiträge zur Kenntnis der Flechtenflora Ungarns. III). – Magyar Bot. Lapok 27: 25–50. (1928)

Szatala, Ö. (1930): Lichenes Hungariae. Magyarország zuzmóflórája. II. Gymnocarpeae (Graphidineae, Cyclocarpineae: Lecanactidaceae – Peltigeraceae). – Folia Cryptog. I(7): 833–928.

Szatala, Ö. (1932): Lichenes a divo H. Lojka relictae. (Lojka Hugó hagyatékának zuzmói). – Magyar Bot. Lapok 31: 67–126.

Szatala, Ö. (1942): Lichenes Hungariae III. – Folia Cryptog. II(5): 267–460.Szatala, Ö. (1954): Neue Flechten. IV. – Annls hist.-nat. Mus. natn. Hung. 5: 131–138.

Szatala, Ö. (1954): Neue Flechten. IV. – Annls hist.-nat. Mus. natn. Hung., ser. nov. 5: 131–138.

Szatala, Ö. (1956): Neue Flechten. V. – Annls hist.-nat. Mus. natn. Hung., ser. nov. 7: 271–282 (1955).

Thor, G. (1988): Some lichens from Hungary. – Graphis scripta 2(2): 67–71.

Thor, G. & Wirth, V. (1990): Candelariella viae-lacteae, a new lichen species from Europe. – Stuttgarter Beitr. Naturk., Ser. A 445: 1–4.

Tibell, L. (1971): The genus Cyphelium in Europe. – Svensk Botanisk Tidskrift 65: 138–164.

Tibell, L. (1980): The lichen genus Chaenotheca in the northern hemisphere. – Symb. Bot. Upsal. 23(1): 1–65.

Timdal, E. (1991): A monograph of the genus Toninia (Lecideaceae, Ascomycetes). – Opera Botanica 110: 1–137.

Timkó, Gy. (1926): Új adatok a Budai és Szentendre–Visegrádi hegyvidék zuzmóvegetációjának ismeretéhez. (Neue Beiträge zur Kenntnis der Flechtenvegetation des Buda–Szentendre–Visegráder Gebirges). – Bot. Közlem. 22(1–6): 81–104. (30)–(31). (1924–25).

Titov, A. N. (2006): Mikokalicievüe gribü Golarktiki. (Mycocalicioid fungi (the order Mycocaliciales) of Holarctic.) – KMK Scientific Press Ltd., Moscow, 296 pp.

Tóth, S. (1995): Microscopic fungi of the Pilis and the Visegrád Mts, Hungary. – Studia bot. hung. 25: 21–57 (1994).

Triebel, D., Wedin, M. & Rambold, G. (1997): The genus Scutula (lichenicolous ascomycetes, Lecanorales): species on the Peltigera canina and P. horizontalis groups. – Symb. Bot. Upsal. 32(1): 323–337.

Verseghy, K. (1958): Die endemischen Flechten der Karpaten und des Karpatenbeckens. – Annls hist.-nat. Mus. natn. Hung. 50(ser. nov. 9): 65–73.

Verseghy, K. (1964): Typen-Verzeichnis der Flechtensammlung in der Botanischen Abteilung des Ungarischen Naturwissenschaft­lichen Museums. – Természettudományi Muzeum, Budapest, 146 pp.

Verseghy, K. (1965a): Adatok a Balatonfelvidék zuzmóflórájához. (Beiträge zur Flechtenflora des Balatonoberlandes). – Veszprém Megy. Múz. Közlem. 4: 341–355.

Verseghy, K. (1965b): Angaben zur Flechtenflora des Zemplén-Gebirges I. Strauch- und Laubflechten. (Adatok a Zemplén hegység zuzmóflórájához). – Fragmenta Botanica 3(1–4): 41–75.

Verseghy, K. (1965c): Die Verbreitung von Umbilicaria pustulata Hffm. und ihre gesellschaftlichen Verhältnisse in Ungarn. – Annls hist-nat. Mus. natn. Hung., Pars Bot. 57: 159–164.

Verseghy, K. (1966): Squamaria und Squamarina-Arten in Ungarn II. Systematischer Teil. – Bot. Közlem. 53(1): 11–23.

Verseghy, K. (1971): A Vendvidék zuzmói. (Die Flechten des Vend-Gebietes). – Savaria, a Vas Megy. Múz. Ért. 4: 31–42. (1966–1971)

Verseghy, K. (1973): Az Északi- és a Keleti-Bakony zuzmóvegetációja. (Die Flechten-Vegetation des Nord- und Ost-Bakony-Gebirges). – Veszprém Megy. Múz. Közlem. 12: 169–182.

Verseghy, K. P. (1982): The lichen flora of the Hortobágy National Park. – In: Szujkó, J. (ed.): The Flora of the Hortobágy National Park. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 91–95.

Verseghy, K. (1994): Magyarország zuzmóflórájának kézikönyve. (The lichen flora of Hungary). – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 415 pp.

Verseghy, K. & Farkas, E. (1985): Untersuchungen der Luftverunreinigung im Gebiet von Budapest mit Hilfe der Flechtenkartierung als Indikatoren. – Ann. Univ. Sci. Budapest., Sect. Biol. 24–26: 163–184 (1984).

Vězda, A. (1965): Flechtensystematische Studien I. Die Gattung Petractis Fr. – Preslia (Praha) 37: 127–143.

Vězda, A. (1974): Schedae. Lichenes selecti exsiccati. Fasc. LI, No. 1250–1275. – Inst. Bot. Acad. Sci. Čech., Pruhonice, 7 pp.

Vondrák, J. & Šoun, J. (2007): Lichenostigma svandae a new lichenicolous fungus on Acarospora cervina. – Lichenologist 39(3): 211–216.

Vondrák, J. Řiha, P., Arup, U. & Søchting, U. (2008): The taxonomy of the Caloplaca citrina group (Teloschistaceae) in the Black Sea Region; with contributions to the cryptic species problem in lichenology. – In: Vondrák, J.: The lichen genus Caloplaca (Teloschistales) and its lichenicolous fungi: contributions to their taxonomy, nomenclature and biodiversity. PhD Thesis, Univ. Česke Budejovice, Česke Budejovice, pp. 8–37.

Vondrák, J., Šoun, J., Lőkös, L. and Khodosovtsev, A. (2009): Noteworthy lichen-forming and lichenicolous fungi from the Bükk Mts, Hungary. – Acta Bot. Hung. 51(1–2): 217–230.

Zehetleitner, G. (1978): Über einige parasitische Arten der Flechtengattung Verrucaria. – Nova Hedwigia 29(3–4): 683–734.