Papp Gábor

Beosztás: 
tárigazgató, főmuzeológus
Szervezeti egység: 
Ásvány- és Kőzettár
Gyűjtemény: 
Ásvány- és Kőzettár
Cím: 
1083 Budapest, Ludovika tér 2.
Levelezési cím: 
1431 Budapest, Pf. 137
Telefon: 
+36-1-210 1075 / 2209
Tudományos fokozat: 
PhD
Kutatási terület: 
Az ásványtan, ásványgyűjtés és ásványgyűjtemények története
A Kárpát-övezeti ásványfajok leíró ásványtani és történeti aspektusai
Magyarország topografikus ásványtana
Szerpentinek ásványtana
Aktuális kutatások: 
Kárpát-övezeti ásványfajok kutatástörténete és újravizsgálata
A tágabb értelemben vett ásványtan és a magyar nyelvújítás
Mineralógia és mineralógusok Magyarországon a XVIII/XIX. század fordulóján
A Magyarország területén talált meteoritok története
Gyűjtőutak és tanulmányutak: 
2009 (9 nap): Department of Mineralogy, Natural History Museum; London, Nagy-Britannia; kutatási ösztöndíj (Synthesys) 
2008 (1 hét): Mineralogisch-petrographische Abteilung, Naturhistorisches Museum; Bécs, Ausztria; kutatási ösztöndíj (Synthesys) 
1992/1993 (4 hónap): Department of Mineralogy, Natural History Museum; London, Nagy-Britannia; kutatási ösztöndíj (Magyar Ösztöndíj Bizottság és British Council)
Kiállítási tevékenység: 
Koncepció, forgatókönyvírás, tárgyválogatás, kivitelezés: 2011: Titkok a föld alatt (állandó ásvány- és kőzettani kiállítás) (2011–)
2011: Sokszínű ÉLET – Felfedező úton Magyarország tájain (állandó kiállítás) [piramisvitrinek] (2011–)
2010: Van új a Föld alatt! – A Kárpát-övezetben felfedezett ásványok (2010–2011) 
2010: Rutilnap, holdkő, csillagkvarc és más földi szépségek (válogatás Arnóth József adományaiból) (2010–2011) 
2007: Képes kövek – válogatás az Arnóth-gyűjtemény kincseiből (2007–2008) 
2005: Káprázatos kövek [drágakő-kiállítás, bevezető rész és tablók] (2005) 
2000: A Kárpát-medence természeti kincsei [ásványtani rész] 2000–2011
1996: Nem hervadó virágoskert (A Kárpát-övezet ásványai) (1996–2011) 
1989: A Velencei-hegység természeti képe [földtudományi rész]; Sukoró (1989–2013) 
1989: A természet csodái [ásványtani rész] (1989–1991)
Ismeretterjesztési tevékenység : 
Ismeretterjesztő cikkek írása, főleg a Geoda és az Élet és Tudomány részére
Részvétel a múzeumi nagyrendezvények (Múzeumok éjszakája, Kutatók éjszakája) során tartott bemutatókon, előadásokon
Fontosabb publikációk: 
PAPP G. 2014: Nyelvújítás kori ásványtani műszótáraink és szerzőjük, Kováts Mihály. – In: Fehér B. (ed): Az ásványok vonzásában. Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére. Herman Ottó Múzeum és Magyar Minerofil Társaság, Miskolc, pp. 219–246. 

PAPP G. Criddle A.J. & Stanley C.J. 2012: A re-investigation of “dognácskaite”. – Canadian Mineralogist 50: 341–351. 

PAPP G. 2008: Az 1800 előtt ismert magyarországi drágakövek – áttekintés. – A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat 74: 157–224. 

PAPP G., Criddle A.J., Stanley C.J., Kriston L. & Nagy G. 2007: Parajamesonite revisited: Background of the discreditation of an enigmatic mineral species. – Swiss Journal of Geoscience 100: 495–502. 

PAPP G. 2005: Kitaibel és Klaproth vitája a tellúr felfedezéséről a korabeli dokumentumok tükrében (a Függelékben a témához kapcsolódó eredeti levelezés betűhív átiratával) (The priority dispute between Kitaibel and Klaproth over the discovery of tellurium, on the basis of contemporary documents (with the transliterated original correspondence in the Appendix). – Börzsönyvidék 3: 147–178. 

PAPP G. 2002: A magyar topografikus és leíró ásványtan története. (Topographia Mineralogica Hungariae, 7). – Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 444 pp. 

PAPP G. 2002: A Kárpát-övezetben felfedezett ásványok, kőzetek és fosszilis gyanták története. (Studia naturalia, 14). –Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 204 pp. 

PAPP G. 1994: A magyarországi ásványgyűjtés rövid története. – In: KECSKEMÉTI T. & PAPP G. (eds): Földünk hazai kincsesházai (Studia naturalia 4), pp. 349–382. 

PAPP G.1993: Oriented intergrowths of chrysotile with lizardite and antigorite. – Neues Jahrbuch für Mineralogie, Monatshefte: 1–9. 

PAPP G. 1990: A review of the multi-layer lizardite polytypes. – Annales historico-naturales Musei nationalis Hungarici 82: 9–17.