TARTALOM
Zsizsikformák Chrysomelidae: Bruchinae Latreille, 1802
Kedves Látogató! Ezen az
oldalon szeretném bemutatni kedvenc bogár
családjaim közül az
zsizsikformákat. Korábban
zsizsikfélékként (zsizsikek) szerepeltek az
irodalmban.
Elöbb a tudnivalókat, majd a magyarországi fajlistát
(a nevek linkként működnek) és az
irodalmi hivatkozásokat tudod megnézni.
A fajlista György & Merkl, (2005) munkája nyomán készült.
Az oldalon megjelenő összes kép a Magyar Természettudományi Múzeum tulajdona. Bárhol felhasználni, csak az intézmény engedélyével szabad. Kérek mindenkit, ezt szigorúan tartsuk be!
Jó nézelődést!
( A fotókat
György Zoltán készítette )
A fajlista György & Merkl, (2005) munkája nyomán készült.
Az oldalon megjelenő összes kép a Magyar Természettudományi Múzeum tulajdona. Bárhol felhasználni, csak az intézmény engedélyével szabad. Kérek mindenkit, ezt szigorúan tartsuk be!
Jó nézelődést!
|
Tudnivalók
a magyarországi zsizsikformákról
(zsizsikek)
Az
utolsó összefoglaló jellegű
publikáció
a zsizsikekről a népszerű Faunafüzetek sorozatban
megjelenő
Zsizsikfélék-Bruchidae Kaszab (1967) volt. Ebben
a
faunisztikai munkában két alcsalád,
hát
genusz, ötvenhét faj és 13 fajalatti
taxon van
említve a Kárpát-medence
területéről.
A Történelmi Magyarország 1918 előtt
sokkal nagyobb
területet foglalt magában, mint a jelenlegi
ország
területe. Bruchela Dejean, 1821 (= Urodon Schönherr,
1823)
leválasztódott a zsizsikek
családjáról és az
Orrosbogárfélékhez
csatolták. A
megmaradó hat genusz és a harminchat faj
tükrözi a jelenlegi faunát. Két
ma
érvényes faj; Bruchidius picipes (Germar, 1824)
és
Bruchidius pusillus (Germar, 1824), a Bruchidius seminarius (Linnaeus,
1767) faj aberrációjaként szerepeltek.
További fajokat közölt Borowiec (1985), Jávor (1990), Jermy & Szentesi (2003), Jermy et al. (2002), Merkl (1991, 2001), Wendt (1981) és Wendt & Merkl (1986, 1999). Én revideáltam az összes zsizsiket a Magyar Természettudományi Múzeum Bogárgyűjteményében, ami alapján Kaszab Zoltán 1967-ben készítette a Faunafüzetet, így a néhány helyre igazítást kell tennem: Bruchidius lividimanus (Gyllenhal, 1833) – Kaszab (1967) említ számos lelőhelyet Magyarországról, azonban a példányokat megvizsgálva a példányok B. seminarius (Linnaeus, 1767) és B. mulsanti (Brisout de Barneville, 1863) fajoknak bizonyultak. Kaszab Zoltán említ három aberrációt illetve tizenkilenc példányt „ab. retamae Vogel”-nek határoz a gyűjteményben. Valójában ezek a példányok bizonyultak Bruchidius lividimanus (Gyllenhal, 1833)-nak. További példányokat találtam a Savaria Múzeum bogáranyagában. Bruchidius „species prope varius”– Merkl (1991) és Borowiec & Merkl (1993) említik ezt a fajt Magyarországról, mely példányok a Bruchidius martinezi (Allard, 1868) név alatt voltak berendezve a gyűjteményben. A példányokat Lech Borowiec határozta 1990-ben, azonban Anton (2001) közli, hogy a B. martinezi faj Dél-Nyugat mediterrán faj, tehát nem él Magyarországon. A nálunk élő faj még leíratlan, de Bruchidius species prope varius névvel illeti. Bruchidius pauper (Boheman, 1829) – Kaszab (1967) említi Budapestről és Pécsről. Megvizsgáltam a példányokat (hím és egy nőstényt) és mindegyik példány Bruchidius olivaceus (Germar, 1824)-nak bizonyult. Mindezekután mégsem törlendő a hazai faunából, mert felbukkant napjainkban (Jermy & Szentesi 2003). A két példány Coronilla coronata collected in Nagykovácsi (3.IX.1983, leg. Árpád Szentesi, det. Klaus-Werner Anton; 17.VIII.2004, leg. and det. Tibor Jermy) a Magyar Természettudományi Múzeum Bogárgyűjteményében került elhelyezésre. Bruchidius astragali (Boheman, 1829) fajt említi Borowiec & Anton (1993) és Kaszab (1967) is, azonban nem ad meg pontos lelőhelyet és az eredeti példány nem került elő. Ez a fak Kelet-Mediterrán elterjedésű, így nem valószínű jelenléte a hazai faunában. Bruchidius foveolatus (Gyllenhal, 1833) fajt említi Kaszab (1967) Pécs, Simontornya ás Siófok lelőhelyről. Az eredeti példányok közül az első kettő nem található sehol, a Siófok lelőhely pedig bizonytalan. Bruchidius longulus Schilsky, 1905 fajt említi Kaszab (1967) egy szinoním név alatt: Bruchidius longus Pic, 1913. A lelőhely: Budapest, de ez esetben sem került elő a példány. A faj mediterrán jellege miatt előfordulása nem valószínű. Bruchidius murinus Boheman, 1829 fajt említi Kaszab (1967) Mecsek Mts lelőhellyel de ez esetben sem került elő a példány. Bruchidius pygmaeus (Boheman, 1833) fajt említi Kaszab (1967) Bruchidius perparvulus (Boheman, 1833) név alatt, azonban a példányok Bruchidius villosus (Fabricius, 1792) fajnak bizonyultak, amit Borowiec 1983-ban ellenőrzött. Bruchidius tibialis Boheman, 1929 fajt említi Wendt & Merkl (1999) Aggtelek Nemzeti Parkböl (Jósvafő: Nagy-oldal), de a 2004-es vizsgálataim eredményeképp kiderült, hogy félrehatározott Bruchidius pubicornis Lukjanovitsh et Ter-Minassian, 1957 példányok voltak. Bruchus griseomaculatus Gyllenhal, 1833 fajt említi Anton (1991, 1994), Boroviec (1988) és Kaszab 1967), de ez esetben is a példányok elvesztek, azonban egy példány lelőhelycéduláján a következők állnak: „Pest 1859. J. Frivaldszky” és „griseomaculatus Ch. Bris.”. Ez a pédány sem bizonyult B. griseomaculatus-nak, deegy rokon faj tulajdonságaival rendelkezett: Bruchus luteicornis Illiger, 1794, tehát Anton (2001) ben közölt információja téves. Spermophagus kuesteri Schilsky, 1905 fajt említi Kaszab (1967) Budapest és Szentes lelőhelyről, de megvizsgálva a példányok Spermophagus sericeus (Geoffroy, 1785) fajhoz tartoznak. Irodalom
György,
Z. & Merkl, O. (2005): Seed beetles preserved in the Savaria
Museum, Hungary, with a National Checklist of the family (Coleoptera:
Bruchidae) – Praenorica Folia Historico-Naturalia 8:
65–78
 A fajlista a hazánkban
élő fajokat tartalmazza, a jelölések
jelentése: megtelepedett fajok (*); a száraz termésekkel
behurcolt fajok, amiket csak egyszer találtak
hazánkban (+). Az utolsó
publikáció amiben az összes faj
közölve lett Kaszab
(1967). A most közölt fajlista György & Merkl, (2005) alapján
készült. Az oldalon szereplő lista megegyezik a
cikkben megjelenttel.
Fajlista
Callosobruchus Pic, 1902 + Callosobruchus chinensis (Linnaeus, 1758) – tehénborsó-zsizsik + Callosobruchus maculatus (Fabricius, 1775) – szójazsizsik Bruchus Linnaeus, 1767 Bruchus affinis Frölich, 1799 – kis borsózsizsik Bruchus atomarius (Linnaeus, 1761) – lednekzsizsik = fahraei Gyllenhal, 1839 Bruchus brachialis Fahraeus, 1839 – laposlábú bükkönyzsizsik Bruchus ervi Frölich, 1799 – elő-ázsiai lencsezsizsik = sertatus Illiger, 1805 Bruchus lentis Frölich, 1799 – közönséges lencsezsizsik Bruchus libanensis Zampetti, 1993: Jermy & Szentesi (2003) – nagy bükkönyzsizsik Bruchus loti Paykull, 1800 – kerepzsizsik Bruchus luteicornis Illiger, 1794 – kis bükkönyzsizsik * Bruchus pisorum (Linnaeus, 1758) – közönséges borsózsizsik Bruchus rufimanus Boheman, 1833 – lóbabzsizsik = velutinus Mulsant et Rey, 1858 Bruchus rufipes Herbst, 1783 – hosszúkás bükkönyzsizsik = nubilus Boheman, 1833 Bruchus occidentalis Lukjanovitsh et Ter-Minassian, 1957: Borowiec (1985) – nyugati zsizsik Bruchus signaticornis Gyllenhal, 1833 – tarkacsápú zsizsik = pallidicornis Boheman, 1833 Bruchus tristiculus Fahraeus, 1839 – szomorkás zsizsik + Bruchus ulicis Mulsant et Rey, 1858 – sülzanótzsizsik Bruchus venustus Fahraeus, 1839 – simacombú bükkönyzsizsik Bruchus viciae Olivier, 1795 – tarkahátú bükkönyzsizsik Bruchidius Schilsky, 1905 Bruchidius bimaculatus (Olivier, 1795) – kétfoltos zsizsik Bruchidius cinerascens (Gyllenhal, 1833) – iringózsizsik Bruchidius cisti (Fabricius, 1775) – zanótzsizsik = canus Germar, 1824 = debilis Gyllenhal, 1833 = unicolor Olivier, 1795 Bruchidius dispar (Gyllenhal, 1833) – foltos lóherezsizsik Bruchidius glycyrhizae (Fahraeus, 1839) – édesgyökérzsizsik = peregii Hajóss, 1937 Bruchidius imbricornis (Panzer, 1795) – kecskerutazsizsik Bruchidius lividimanus (Gyllenhal, 1833) – sárgalábú zsizsik Bruchidius marginalis (Fabricius, 1775) – szegélyes csüdfűzsizsik Bruchidius species prope varius sensu Anton (2001): Merkl (1991) – sárgacsápú zsizsik = martinezi of authors, not Allard, 1868 Bruchidius mulsanti (Brisout de Barneville, 1863): Borowiec (1985) – kerekded zsizsik Bruchidius olivaceus (Germar, 1824) – baltacimzsizsik = unicolor of authors, not Olivier, 1795 Bruchidius pauper (Boheman, 1829) – sárgakoronafürt-zsizsik Bruchidius picipes (Germar, 1824) – sávosherezsizsik Bruchidius poupillieri (Allard, 1868): Jermy & Szentesi (2003) – nyúlszapukazsizsik Bruchidius pubicornis Lukjanovitsh et Ter-Minassian, 1957 – vékonylábú zsizsik Bruchidius pusillus (Germar, 1824) – tarkakoronafürt-zsizsik Bruchidius seminarius (Linnaeus, 1767) – csibelábzsizsik Bruchidius sericatus (Germar, 1824) – piroslóhere-zsizsik Bruchidius siliquastri (A. Delobel, 2007) – júdásfazsizsik Bruchidius varipes (Boheman, 1839) – szürke csüdfűzsizsik Bruchidius varius (Olivier, 1795) – közönséges lóherezsizsik Bruchidius villosus (Fabricius, 1792) – seprőzanótzsizsik = ater Marsham, 1802 = cisti Paykull, 1800, not Fabricius, 1775 = fasciatus of authors, not Olivier, 1795 Mimosestes Bridwell, 1946 + Mimosestes mimosae (Fabricius, 1781) – akáciazsizsik Acanthoscelides Schilsky, 1905 * Acanthoscelides obtectus (Say, 1831) – babzsizsik = obsoletus of authors, not Say, 1831 * Acanthoscelides pallidipennis (Motschulsky, 1874): Wendt (1981) – gyalogakác-zsizsik = seminulum Decelle, 1979, not Horn, 1831 Spermophagus Schönherr, 1833 = Euspermophagus Zacher, 1930 Spermophagus sericeus (Geoffroy, 1785) – selymes magfúró Spermophagus calystegiae (Lukjanovitsh et Ter-Minassian, 1957): Wendt & Merkl (1986) – sövényszulák-magfúró Pachymerus Thunberg, 1805 + Pachymerus pallidus (Olivier, 1790) – földimogyoró-zsizsik = acaciae Gyllenhal, 1833 Amblycerus Thunberg, 1815 + Amblycerus robiniae (Fabricius, 1781): Merkl (2001) – szürke lepényfazsizsik Megabruchidius Borowiec, 1984 *Megabruchidius tonkineus (Pic, 1904) Jermy et al. (2002) – tarka lepényfazsizsik *Megabruchidius dorsalis (Fahreus, 1839) – foltoshátú lepényfazsizsik Zabrotes Horn, 1885 + Zabrotes subfasciatus (Boheman, 1833): Jávor (1990) – brazíliai babzsizsik Az
eredeti cikk irodalmi jegyzéke
Anton,
K.-W. (1991): Neuzumeldende Samenkäfer-Arten für
Mitteleuropa
(Coleoptera: Bruchidae). – Mitteilungen der Entomologischen
Gesellschaft Basel 41(2–3): 97–100.Anton, K.-W. (1994): 89. Familie: Bruchidae. – In: Lohse, G. A. & Lucht, W. H. (eds): Die Käfer Mitteleuropas. 3. Supplementband mit Katalogteil. Goecke & Evers, Krefeld, pp. 143–151. Anton, K.-W. (2001): Bemerkungen zur Faunistik und Taxonomie mitteleuropäischer Samenkäfer (Coleoptera: Bruchidae). – Folia entomologica hungarica 62: 43-49. Borowiec, L. (1985): New synonyms and new distributional data of Palearctic seed-beetles (Coleoptera, Bruchidae). – Polskie Pismo Entomologyczne 55(1): 205–207. Borowiec, L. (1988): Bruchidae Strąkowce (Insecta: Coleoptera). Fauna Polski (Fauna Poloniae), Tom. 11. – Państwowe Wydawnictwo Naukowe, Warszawa, 226 pp. Borowiec, L. & Anton, K.-W. (1993): Materials to knowledge of seed beetles of the Mediterranean Subregion (Coleoptera, Bruchidae). – Annals of Upper Silesian Museum, Entomology 4: 99–152. Borowiec, L. & Merkl, O. (1993): Bruchidae (Coleoptera) of the Bükk National Park. – In: Mahunka, S. (ed.): The Fauna of the Bükk National Park, I. Hungarian Natural History Museum, Budapest, pp. 153–155. Nincs idézve! Cox, M. L. (2001): Notes on the natural history, distribution and identification of seed beetles (Bruchidae) of Britain and Ireland. – The Coleopterist 9(3): 113–147. Jávor, I. (1990): Család: Zsizsikek – Bruchidae. [Family: Seed beetles – Bruchidae.] – In: Jermy, T. & Balázs, K. (eds): A növényvédelmi állattan kézikönyve 3/B. [Handbook of zoology in relation to plant protection.] Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 339–364. Jermy, T. & Szentesi, Á. (2003): Evolutionary aspects of host plant specialisation – a study on bruchids (Coleoptera: Bruchidae). – Oikos 101: 196–204. Jermy, T., Szentesi, Á. & Anton, K.-W. (2002): Megabruchidius tonkineus (Pic, 1904) (Coleoptera: Bruchidae) first found in Hungary. – Folia entomologica hungarica 63: 49–51. Kaszab, Z. (1967): Zsizsikfélék-Bruchidae. – In: Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae), 9, 7. Akadémiai Kiadó, Budapest, 34 pp. Merkl, O. (1991): Reassessment of the beetle fauna of Bátorliget, NE Hungary (Coleoptera). – In: Mahunka, S. (ed.): The Bátorliget Nature Reserves – after forty years. Hungarian Natural History Museum, Budapest, pp. 381–498. Merkl, O. (2001): A kitinpáncél védelmében. [Protected by chitin armour.] – Élővilág 11: 3, 10–28. Strejček, J. (1990): Brouci čeledi Bruchidae, Urodonidae a Anthribidae. – Academia, Praha, 87 pp. Wendt, H. (1981): Eine für Südost-Europa neue Samenkäfer-Art (Coleoptera: Bruchidae). – Folia entomologica hungarica 34: 223–226. Wendt, H. & Merkl, O. (1986): Bruchidae and Bruchelidae of the Kiskunság National Park (Coleoptera). – In: Mahunka, S. (ed.): The Fauna of the Kiskunság National Park, 1. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 187–189. Wendt, H.& Merkl, O. (1999): Bruchidae and Bruchelidae (Coleoptera) from the Aggtelek National Park.. – In: Mahunka, S. (ed.): The Fauna of the Aggtelek National Park, 1. Hungarian Natural History Museum, Budapest, pp. 289–290. További
zsizsikes oldalak
Bruchiteam: Chrysomelidae/ Bruchinae Hungarian species, photos, host information Simple list of Bruchinae types housed in the Hungarian Natural History Museum D.G.Kasatkin: Atlas of seed beetles (Bruchidae) of Russia and adjacent countries Lech Borowiec: Chrysomelidae/ Bruchinae Copyright
© 2009. György Zoltán
|
