A projekt fő célja, hogy a konzorciumi tagintézményekben őrzött természetrajzi gyűjtemények, az azokhoz kapcsolódó kutatási infrastruktúra és szellemi tőke egységesen hozzáférhető legyen az Európai Kutatási Térség valamennyi szakembere számára. A program keretében 2014-ben 20 külföldi kutató 183 munkanapot töltött el a gyűjteményeinkben. Ezen kívül részt vettünk a Synthesys tudománykommunikációs programcsomagjában, amelynek célja a digitális alapú hozzáférés elősegítése, valamint az elért tudományos eredmények közvetítése a nem szakmai közönség felé.
Új hangsúlyok a SYNTHESYS célkitűzéseiben
A harmadik támogatási ciklusát élő – idén már 10. éve futó – SYNTHESYS-program elsődlegesen a gyűjteményekhez való fizikai hozzáférést támogatja, azonban az évek során a támogatás spektruma fokozatosan bővült, új hangsúlyok keletkeztek.
Az információs technológia fejlődésének köszönhetően, valamint a kutatói előmenetelhez és a sikeres pályázáshoz nélkülözhetetlen publikálási kényszer miatt egyre nagyobb az igény arra, hogy a természetrajzi gyűjtemények anyagai digitalizált formában elérhetővé, az interneten is széles körben hozzáférhetővé és kutatási célra is felhasználhatóvá váljanak.
A Synthesys jelenlegi programja éppen ezért nagy hangsúlyt fektet a különböző digitalizálási eljárások összehangolására, új módszerek fejlesztésére.
Izgalmas feladat például, hogy a többféle információt hordozó digitális adat, mondjuk egy herbáriumi lapról képszült kép különböző típusú információit miként különítsük el egymástól annak érdekében, hogy specifikus célokra tudjuk őket felhasználni. Amikor csak bizonyos növényi részeket, vagy csak a cédulák adatait szeretnénk összehasonlítani, feldolgozni, optimális, ha kifejezetten a szükséges adatok vannak a látószögünkben, nem pedig az egész lap. A Synthesys egyik alprogramja egységes technológiát és módszertant igyekszik kidolgozniaz európai gyűjtemények az ilyen típusú problémák megoldására.
A crowdsourcing technikát – azaz egyfajta közösségi tudást – hasznosító honlapok létrehozása szintén ígéretes lehetőséget kínál mind a tudományos közösség és az egyre több hozzáértő amatőr bevonására, mind az információfeldolgozás támogatására. A több száz évvel ezelőtt, idegen nyelven, kalligrafikus kézírással készült cédulaadatok azonosítása bizony sok fejtörést okoz a muzeológusoknak, ráadásul gyakran eredmény nélkül. A crowdsourcing technikának köszönhetően a világ bármely pontján akadhat valaki, aki pillanatok alatt megoldja a problémánkat.
A Synthesys a jövőben szívesen fogad olyan pályázatokat, amelyek túlmutatnak a taxonómiai problémákon, és más, a taxonómiához kevéssé kapcsolódó tudományterületekről érkeznek. Az egyik, idén az MTM Növénytárába pályázó kutató például tájépítészeti szempontból szerette volna behatóan vizsgálni a magas esztétikai értékkel bíró berkenyefélék több csoportját és élőhelyeiket. Noha pályázata a Synthesys jelenlegi értékelési szempontjainak nem felelt meg, arra jó példa, hogy a múzeumi gyűjtemények felhasználása mennyire sokféle célt szolgálhat.
