Jókai kertje az MTM-ben
Jókai Mór életében meghatározó volt a természet- és kertszeretet. Idén az MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum elsősorban ehhez a vonalhoz, valamint a regényeiben megjelenő természettudományos témákhoz kapcsolódik a Múzeumok Éjszakáján.
Folyamatos programjaink
16.00-22.00 között
Interaktív ismeretterjesztő standok
Jókai természetszeretete sok művében megnyilvánul. De vajon milyen szerepet kaptak a madarak Jókai írásaiban? Mely madárfajok éltek egykori kertjében, és melyekkel találkozhatunk ma a kertben sétálva? Bemutatjuk, hogyan viszonyult a 19. század embere a madárvilághoz, és hogyan kezdődtek meg a tudományos igényű madártani kutatások Magyarországon. Megismertetjük látogatóinkkal, hogy hogyan vált Jókai kertje az elmúlt évtizedekben a hazai ornitológia egyik legfontosabb helyszínévé, és miképpen áll máig is a madárvédelem, a tudományos kutatás és ismeretterjesztés szolgálatában.
A 200 éve született Jókai Mór széleskörű természettudományos ismerete nemcsak nagyszerű tájleírásban jelent meg, hanem ősállatokat is igen szemléletesen, az olvasót lenyűgözően ábrázolta. Olyan eleven képet festett a fosszíliákról a történeteiben, mely alapján szinte kézzelfoghatónak érezhetjük ezeket a kövületeket. Ebből a csodálatos ősállatvilágból szeretnénk interaktív ízelítőt adni a látogatóinknak, nem megfeledkezve a Fatia negraról, vagyis az erdélyi Nopcsa családról sem, ahol a címszereplő Nopcsa ős unokája kiváló őslénykutató, az erdélyi dinoszauruszok első leírója lett.
Jókai Mór 1853-ban 28 évesen két regényének (Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán) jövedelméből vásárolt meg egy két hold területű, felhagyott kőbányát a Sváb-hegy oldalában. Szorgos munkával igazi paradicsommá változtatta a területet, de nem csak a sziklás talajjal, zord időjárással de különféle rovarkártevőkkel is meggyűlt a baja. Olyan jártasságot szerzett viselt dolgaik terén, hogy tapasztalatait 1896-ban Kertészgazdázati jegyzetek címmel meg is jelentette. Ezen könyv rovarszereplőivel, Jókai kerjének kártevőivel is találkozhatunk a Múzeumok Éjszakáján.
Jókai Mór a svábhegyi kertjének kialakításáról, az általa kiválasztott növények telepítéséről és gondozásáról „Kertészgazdászati jegyzetek” címen megjelent dolgozatában ír. E kis könyvnek és a kert lajstromának köszönhetően sokat megtudhatunk a 19. század közepén telepített kert kultúrnövényeiről. Jókai a tudatos kertművelésre buzdít, elengedhetetlennek tartja a növény igényeinek és termőhely adottságainak figyelembe vételét. Az esti program során a Jókai-kert néhány kiemelt növénye mellett, a Svábhegy természetes flórájának ritkaságaival is megismerkedhetünk.
Mindannyian ismerjük a híres Jókai-regények főszereplőit: A Baradlay-fiúkat, Kárpáthy Zoltánt, Timár Mihályt. De ismerjük-e a regények „kőszereplőit”? Ezt nem sokan mondhatják el magukról, hiszen Jókai nem kevesebb mint száz ásványt, kőzetet és drágakövet említett meg regényeiben. Természetesen nem tudjuk kedves látogatóinkat valamennyiükkel megismertetni, de az Ásvány- és Kőzettár munkatársai a Múzeumok Éjszakáján e néma regényhősök legjavát bemutatják és szóra bírják.
Egyedi programok
A sétán való részvétel előre regisztrált résztvevő esetén Múzeumok Éjszakája karszalaggal ingyenes.
Regisztráció: mtminfo@nhmus.hu
A gördülékeny regisztráció érdekében, kérjük, írják meg, hogy melyik időpontra és hány fővel.
Találkozási pont: a múzeum Információs pultja
Funky, gipsy, népzenei, acid jazz vegyítve organikus folk funk-al. Ez a Kellene Kis Kert zenekar, akiknek koncertjét meghallgathatják látogatóink ezen az estén.
Lassan járj, tovább élsz – mondja a csiga, miközben mi kézzel formáljuk a legapróbb részleteket is. Kézműves alkotásainkban a rózsa nem csak dísz, hanem történet: minden szirmon ott a gondosság nyoma.
"A tudós dolgozószobája"
A játék során 19. századi fiatal kutatók bőrébe bújhattok, akik rejtélyes meghívást kaptak egy titokzatos tudóstól. A levelében csak Robert néven bemutatkozó tudós azt állítja, hogy megfejtette „az élet legnagyobb rejtélyét”. Arra kér benneteket, oldjátok meg a felfedezéshez vezető rejtvényeket. Ha sikerül, együtt tárhatjátok eredményeiteket a világ elé.
Kezdési időpontok:
16.00, 18.00, 20.00
Résztvevői létszám: 2-6 fő
Játékidő: 60 perc
Korhatár: 14 éves kortól
A részvétel előre regisztrált csoportok esetén Múzeumok Éjszakája karszalaggal ingyenes. Regisztráció: kispal.istvan@nhmus.hu
A gördülékeny regisztráció érdekében, kérjük, írják meg, hogy melyik szabadulószobába, hány fővel és hány órára jelentkeznek.
(Amennyiben mégsem kíván a játékon részt venni, úgy kérjük, legyen kedves a program előtt 72 órával visszamondani foglalását.)
"Élve eltemetve - Szabadítsd ki a tetszhalottat!"
A 18. században még gyermekcipőben járt az orvostudomány. A halál diagnózisa – műszerek híján – sokszor pontatlan volt. Előfordult, hogy halottnak vélt, ám élő embereket temettek el. Néhány szerencsés megmenekülést leszámítva borzalmas halál várt a szűk koporsóban magukhoz tértekre. A játék is egy ilyen, valóban megtörtént – és szomorúan végződött – váci eseten alapul.
Kezdési időpontok:
16.00, 18.00, 20.00
Résztvevői létszám: 2-6 fő
Játékidő: 60 perc
Korhatár: 14 éves kortól
A részvétel előre regisztrált csoportok esetén Múzeumok Éjszakája karszalaggal ingyenes. Regisztráció: kispal.istvan@nhmus.hu
A gördülékeny regisztráció érdekében, kérjük, írják meg, hogy melyik szabadulószobába, hány fővel és hány órára jelentkeznek.
(Amennyiben mégsem kíván a játékon részt venni, úgy kérjük, legyen kedves a program előtt 72 órával visszamondani foglalását.)
A „Nincsen ördög” című kevésbé ismert Jókai regényben egy neuralgiás grófnő szelídül meg a szakszerű masszírozásnak hála.
Ezt a könyvbéli jelenetet kívánja felidézni Lazányi Eszter a Talajzoológiai Gyűjteménycsoport főmuzeológusa, aki egyben okleveles masszőr is. Székében 10 perces frissítő masszázson vehet részt az, aki szeretne felüdülni valamint többet megtudni erről az érdekes regény jelenetről. Regisztráció: a helyszínen