Föld napja a Magyar Természettudományi Múzeumban 2024

Megtekinthető:

2024. április 22-ig

Helyszín:

Kiállítóterek

Bemutatkoznak az év fajai a Magyar Természettudományi Múzeumban

A Föld napja mozgalomhoz számos rendezvény kapcsolódik világszerte 1970 óta. Magyarországon 1990-ben került megrendezésre az első ilyen program. A Magyar Természettudományi Múzeum a Föld napja alkalmából minden évben a Föld bio- és geodiverzitására, természeti környezetének megóvására kívánja felhívni a figyelmet.

Az idei évben a jeles naphoz az év fajainak, év ásványának és ősmaradványának bemutatásával kapcsolódik az MTM.

2024. április 22. hétfőn 9-14 óra között megismerkedhettek a 2024. év fajaival, ásványával, ősmaradványával a Magyar Természettudományi Múzeumban.

Az év gombája a szürke galóca lett. A szürke galóca egy ehető gombafaj, lomb- és fenyőerdőben terem. Az íze kellemes, de a fogyasztóknak vigyáznia kell vele, mert nagyon hasonlít a mérgező párducgalócára.
Az év fafaja mozgalmat az Országos Erdészeti Egyesület hirdeti meg minden évben 1996 óta. A bükk a faipar fontos nyersanyaga, a klímaváltozás miatt az egyik legveszélyeztetettebb állományalkotó fafajunk.
A Magyar Rovartani Társaság által szervezett közönségszavazáson a sisakos sáskát választották az év rovarának. A védett rovar száraz, meleg gyepterületek lakója.
Az év hala a réticsík lett, amely a réteknek is nevezett, tavasszal vízzel borított, de szárazság idején nagyrészt kiszáradó mocsarak jellemző hala. A növényekben gazdag, iszapos medrű vizekben ma is sokfelé megtalálható, de az állományai kicsinyek és veszélyeztetettek, ezért védettek. Az év halára vonatkozó szavazást a Magyar Haltani Társaság rendezi meg.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2024-ben a kerecsensólymot választotta az év madárfajának, a közönséges medvelepkét az év lepkéjének és a kaszpi haragossiklót az év hüllőjének.
A kerecsensólyom a hazai madárfauna egyik legkiemeltebb természetvédelmi értéke, európai szinten legjelentősebb populációja a Kárpát-medencében él. Fontos szerepet tölt be a magyarság hiedelemvilágában, a turulmadarat nagy valószínűséggel ezzel a madárral lehet azonosítani.
Az év lepkéje idén a közönséges medvelepke lett. A közönséges medvelepkék száma mára megritkult, ennek ellenére nem védett faj.
A kaszpi haragossikló fokozottan védett faj, harapása nem veszélyes, mivel nem mérgeskígyó. Őt választották idén az év hüllőjének.
Az Év vadvirága címet a fehér tündérrózsa nyerte el ebben az évben. Az online szavazást a Vadonlesők Közössége Természetvédelmi Egyesület a Magyar Biológiai Társasággal közösen tette közzé. A júniustól szeptemberig virágzó fehér tündérrózsa Magyarország úszóhínár-társulásainak jellegzetes tagja.
Idén 11. alkalommal választották meg az év emlősét, ezúttal a fokozottan védett európai vadmacskára esett a választás, mely bár első ránézésre nagyon hasonlít a házi macskára, viselkedése és életmódja alapján igazi vadállat.
A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya a borsmentát választotta az év gyógynövényének. A gyógy- és fűszernövény két mentafaj spontán kereszteződésével jött létre.
A Magyarhoni Földtani Társulat által megrendezett Földtudományos Forgatagon került kihirdetésre 2024. év ősmaradványa, a gyapjas mamut, illetve az Év ásványa, a korund.

Föld napja a Magyar Természettudományi Múzeumban 2024
Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élményének fokozása érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Bővebben