Kutatók Éjszakája 2025

Kutatók Éjszakája

Az MNM KK Magyar Természettudományi Múzeum idén is csatlakozik a Kutatók Éjszakája programsorozathoz interaktív standokkal és tudományos előadásokkal, népszerűsítve ezzel a tudományt és a kutatói életpályát. A szeptember 26-i ingyenes programokon 17.00-20.00-ig tudnak az érdeklődők részt venni.

Tervezett programjaink:

Előadások a Semsey előadóteremben:

• 17.00 - A valódi fürkészdarazsak kutatása a Hártyásszárnyúak gyűjteményében, avagy mit csinál a muzeológus
  
  Elődadó: Dr. Vas Zoltán főmuzeológus - Hártyásszárnyúak gyűjteménye
  Az előadás témája a Hártyásszárnyúak gyűjteményében folyó fürkészdarázs-kutatás (Hymenoptera: Ichneumonidae) múltja és jelene, illetve ezen keresztül felvázolódik a klasszikus, gyűjteményi taxonómia munkafolyamata is, amely a gyűjteményi anyagok tudományos feldolgozásától az eredmények publikálásán át a gyűjtemények és rendezettségük minőségi fejlesztéséhez vezet.
  
  
• 17.30- Soklábúak szerelmesei a világ körül
  Előadó: Lazányi Eszter önkéntes
  Hogyan nő vissza a pókszázlábú lába? Mitől tud ugrálni egy ikerszelvényes? Hányféle riasztó anyagot termel egy ezerlábú és hogyan használja ezeket "svájci bicska"-ként az élete során? Élménybeszámoló és a legújabb kutatási eredmények bemutatása a 20. Nemzetközi Myriapodológiai Kongresszusról.
  
  
• 18.00- Régmúlt korok és napjaink harasztjai
  Előadó: Dr. Tamás Júlia főmuzeológus – Növénytár
  A földtörténeti múltban a szárazföldet meghódító első, már valódi szövetekkel rendelkező növények a harasztok voltak, kialakulásuk 400 millió évvel ezelőttre tehető. A devon és a karbon időszakban élt zsurlófák, pikkelyfák és pecsétfák alkotják a legrégebbi széntelepeket. A ma élő harasztok többsége a páfrányok közé tartozik, de kis fajszámmal előfordulnak korpafűfélék és zsurlók is. Az előadás időutazáshoz hasonlít: megismerhetjük ezt a nagy múltú növénycsoportot, fosszilis példányokon és mai fajokon keresztül.
  
  
  
• 18.30 - A kővé vált fáktól a kőbe zárt szivárványig: az év ásványa, az opál
  Előadó: Papp Gábor főmuzeológus - Ásvány- és Kőzettár
  Az év ásványa, az opál, rejtélyes sajátságai miatt mindig is magára vonta az ásványok és drágakövek laikus kedvelőinek és kutatóinak is a figyelmét. Hogyan tudja a közönséges opál hűen megőrizni az egykor élt növények sejtjeinek alakját? Mitől olyan szép színű a telkibányai mézopál? Miért olyan a megyaszói faopál, mintha üveggyapotba bugyolálták volna? Végül, de nem utolsó sorban: mi okozza a nemesopál színjátékát? E kérdésekre próbálunk közérthetően válaszolni az opállal kapcsolatos kultúrtörténeti érdekességekkel megtűzdelt előadásban.
  
  
• 19.00- Televényférgek és egy kis filogenetika
  Előadó: Nagy Hajnalka muzeológus - Talajzoológiai gyűjteménycsoport
  Az előadás során megismerkedhetünk egy kevésbé ismert talajlakó állatcsoporttal, a televényférgekkel, valamint betekinthetünk a törzsfakészítés, a filogenetika világába a televényférgekkel végzett taxonómiai kutatások példáján. Megtudhatjuk, hogy a DNS mintákból hogyan jutunk el az élőlények rokonsági viszonyait ábrázoló törzsfákig.
  
  
• 19.30- A természettudományos hivatás története
  Előadó: Szecsei Péter önkéntes
  Az előadásban a természettudományos hivatás szépségeinek, egyediségének felfedezésére vállalkozunk; mindezt egy történeti áttekintés készíti elő. A valós történet ismerete segíti az embert abban, hogy annak tanulságait felhasználja a jelenben és a jövő alakítása során. A magyar természettudomány történetét a ma természettudósai, természetbúvárai tudják folytatni.

Standok a Kupolacsarnokban

• 17.00-20.00
  Mintákban rejlő múlt és jövő - gyűjtemények a biodiverzitás szolgálatában
  Somogyi Anna muzeológus
  Szipókás Rovarok Gyűjteménye
  A genomika az élőlények teljes genetikai állományát, és a gének kölcsönhatásait vizsgáló tudományterület. A BGE projekt (Biodiversity Genomics Europe) két alapvető DNS-technológiát alkalmaz és népszerűsít: a DNS-barcoding-ot és a genomszekvenálást. Az MNM KK Magyar Természettudományi Múzeum két ponton is kapcsolódik a projekthez. Az egyik, a múzeumban őrzött több millió példány, mely potenciális mintát biztosít a legkülönbözőbb vizsgálatokhoz, a másik egy esettanulmány, amely a legkorszerűbb módszerekkel vizsgálja a védett, de közben helyenként kártevőként irtott mezei hörcsög populációit.
  Kíváncsi vagy, mit mesél egy múzeumi minta? Ülj le hozzánk, és kérdezz bátran!
  
  
• Ürgék testközelből – aktív természetvédelem a gyakorlatban
  Amri Katalin muzeológus – Madárgyűjtemény
  Az ürge hazánk egyik fokozottan védett emlősfaja, amelynek megőrzéséért aktív természetvédelmi kezelések zajlanak immár évtizedek óta. Standunknál bemutatjuk, hogyan segítik az áttelepítések és tenyésztési programok a faj fennmaradását, és milyen érdekes eredményeket hoztak eddig a kutatások. A látogatók testközelből ismerkedhetnek meg a gyakorlati természetvédelem eszközeivel, és bemutatjuk azt is, hogyan kapcsolódhatnak be ők maguk is az ürgék védelmébe.
  
  
• Jégkorszaki vadászatok - Gasparik Mihály főmuzeológus – Őslénytani és Földtani Tár
  A közönségprogram ezen állomásán az utóbbi 10-15 év ásatásai vagy leletmentései során előkerült jégkorszaki maradványokat mutatunk be. A lelőhelyek közösek abban a tekintetben, hogy mindegyiknél ki lehetett mutatni az ember jelenlétét. A "jégkorszaki vadászatok" cím tulajdonképpen kétféle vadászatra vonatkozik. Az egyik, hogy milyen állatokra vadásztak a jégkorszaki emberek, a másik pedig az, hogy az őslénykutatók milyen eszközökkel, módszerekkel "vadásznak" a nyomokra, adatokra, többek között arra, hogy mi alapján bizonyítható az ember jelenléte, és arra is, hogy milyen állatok éltek a környéken, milyen volt az őskörnyezet, a klíma, mi történt annak idején, hogyan kerültek az ősmaradványok a mai megtalálási helyükre.
  
  
• Interaktív ismerkedés a 2025-ös év ásványával, az opállal és az év ásványkincsével, a lítiummal  Papp Gábor főmuzeológus
  Jánosi Melinda főmuzeológus
  Szücs Levente Csaba segédmuzeológus
  Ásvány- és Kőzettár
  Aki a drágaköveket szereti, az biztosan látott már opálköves ékszert. De mi is jellemzi az opált mint drágakőnyersanyagot? Az energiatároló lítium akkumulátorokról valószínűleg mindenki hallott már, sőt használja is a különböző eszközeiben, de vajon ismeri-e a lítium forrását? Vannak-e lítium ércek? Hazánkban is van lítium lelőhely? Ásvány-kőzettani foglalkozásunkon választ adunk a fentebbi kérdésekre is, és a kézbe vehető példányok mellett a kiállításunkban szereplő nyers és megmunkált opálokkal, valamint a lítium tartalmú ásványokkal is megismertetjük az érdeklődőket. Megbeszéljük, hogy vajon miért „lóg ki” az opál az ásványok közül, vagy miért kedvelik az opálköves ékszert viselőik. De vajon ásvány-e az opalit? Nemcsak ezt válaszoljuk meg, hanem azt is, hogy miért beszélünk opálüvegről, opálos szemről vagy éppen opálos vizeletről. Az opál és a lítium ásványok keletkezése, hazai és legismertebb külföldi előfordulásai is szóba kerülnek.
  
  
• Kutatásra fel! –a kutatói életpálya valamint az Ifjúsági Közösségi Szolgálat (IKSZ) és az önkéntesség népszerűsítése – a Közművelődési Osztály standja