A sötétségnek is vannak fokozatai. Az éjszaka a mi nappali, színlátásra berendezkedett szemünk számára már sötét, de sok állati szem ilyenkor érzi igazán elemében magát.

Az eddigiekben arról volt szó, hogy az állatvilágban milyen sokszínűek a szemek – azaz milyen sokféleképpen, különböző utakon és módokon alakult ki a látás.

A fényben rejlő energia az élő napelemek, a zöld növények révén az élet kémiai fogaskerekeit hajtja.

A sziklai illatosmohát 1978-ban találták meg először Magyarországon, a Bükkben, Ómassánál.

Denevér tőrfogakkal, barlanglakó kullancs, azúrkék darázs, kihaltnak hitt növény és bogár – sok érdekes újdonság dobogtatta meg a szívünket 2014-ben.

Az Év rovara 2015-ben a nagy szentjánosbogár. Hangulatos látvány, amikor nyári estéken a fűben világít, de ő maga szerény külsejű, kicsi, barnásfekete állat.

Bíró Lajos (Tasnád, 1856 – Budapest, 1931) rendkívül sokoldalú ember volt.

A 2014-es Herman Ottó emlékév lehetőséget adott arra, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk azokra

A több mint 10 éve folyó Synthesys programban a Magyar Természettudományi Múzeum is aktívan részt vesz.

Jó száz éve már, hogy a magyarok élen járnak a Balkán-kutatásban, és számos expedíció indult az utóbbi évtizedekben is Albánia részben még mindig ismeretlen növény és állatvilágának feltérképezésére. Bár érkeztek hírek arról, hogy élnek az országban földikutyák, de a tudomány eddig nem regisztrálta őket. 2014 szeptemberében Csorba Gábor harmadmagával indult útnak, hogy megkeresse az országban eddig rejtve maradt kisemlőst.