2020, ez a sok szempontból nehéz és viszontagságos év sem akadályozhatta meg a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársait abban, hogy értékes eredményekkel gazdagítsák a biodiverzitás-kutatást. Hetvenegy tudományra új faj, hat alfaj és három nemzetség született a múzeum (vagy éppen a home office) falain belül. Ismerkedjünk meg természetrajzi örökségünk legújabb kincseivel!
Giada Giacomini, a tehetséges fiatal denevérkutató a Liverpool John Moores Egyetemről érkezett múzeumunk Emlősgyűjteményébe.
Vedran šegota a Synthesys program támogatásával érkezett múzeumunkba.
Interjú Emmanuel Arriaga-Varela mexikói rovarásszal, aki egy tudományos ösztöndíj támogatásával érkezett Európába.
Puskás Gellért középiskolásként rengeteget madarászott, majd érdeklődése egyre inkább az egyenesszárnyúak felé fordult.
Interjú Georgios Georgalis-szal, a svájci Fribourg Egyetem paleontológus PhD hallgatójával.
Dr. Babocsay Gergely gyerekkorában az aranyhörcsögtől kezdve a fehér egéren át a mezei tücsökig mindent hazavitt,
Interjú Alejandro Pérez Ramos-szal, aki a Valenciai Egyetemen kezdte felsőfokú tanulmányait biológia szakon, ahol az emlősök evolúciójával és anyagcseréjével kezdett el foglalkoz
Interjú Levent Can (ejtsd: Levent Dzsan) török botanikussal, aki az Isztambuli Egyetemen írja doktori disszertációját, emellett kutatási asszisztensként is tevékenykedik a Namik
Tomáš Lackner a Synthesys program keretében érkezett Münchenből a Magyar Természettudományi Múzeumba.
A sziklai illatosmohát 1978-ban találták meg először Magyarországon, a Bükkben, Ómassánál.
Mohák szinte bárhol előfordulhatnak környezetünkben, megtelepednek kertünkben, árnyas erdőkben, napsütötte réteken, sőt még
Ősorrszarvú-maradványokat találtak a Zalai-dombság területén – 1979-ben, véletlenül, földmunka során.
A több mint 10 éve folyó Synthesys programban a Magyar Természettudományi Múzeum is aktívan részt vesz.
Magyarországon évszázados hagyománya van a természetrajzi kutatásoknak, ennek köszönhetően ha
|
Kutatásainkról színesen, érdekesen, közérthetően |