Műhelytitkok 2018

Április 7. Kucsmagombák
A Kucsmagomba napokon a Műhelytitkok sem szólhat másról, mint a tavasz egyik első hírnökéről, a kucsmgombáról.

Pillantsanak be muzeológusaink, preparátoraink munkájába interaktív bemutatónk keretében, ismerjék meg 10 milliós gyűjteményünk néhány érdekes, féltve őrzött darabját is. Ajánlott korosztály: 5 éves kor felett.

  A program 10 órától 14 óráig tart, ingyenes, mindenkit szeretettel várunk!

Április 7. Kucsmagomba napok

A tavasz első hírnökei közé tartoznak a kucsmagombák. Sárgásbarna vagy szürkésbarna színű, többnyire méhsejtszerű üregekből álló süvegükről és fehéres, szemcsés tönkjükről elég könnyen fel lehet ismeri őket. A kucsmagombák nagyon jellegzetesek, ezért hasonló időben növő mérgező gombafajokkal pl. egyes papsapkagombákkal igen ritkán tévesztik össze.
A kucsmagomba fajok üreges termőtestei ízletesek, igazi csemegének számítanak, különösen megtöltve, de alaposan süssük-főzzük meg, mert nyersen fogyasztva allergiás tüneteket okozhatnak. A Kucsamgomba napokon Vasas Gizella és Locsmándi Csaba segítségével igazán közelről megismerhetjük őket.


Április 14. Soltész Zoltán: Csípőszúnyogok

A csípőszúnyogokkal szinte minden ember került már közelebbi kapcsolatba. Csípésük igen kellemetlen viszkető érzést és bőrirritációt okoz, és a zümmögésüket is nehezen tűrjük. De a legnagyobb problémát a kórokozók terjesztésével okozzák. Az utóbbi néhány évben megjelent hazánkban három, Európában invazívnak számító faj, melyek potenciálisan több betegséget terjesztenek, mint az őshonos fajaink. De valóban kell-e ennyire tartanunk a Magyarországon élő fajok csípésétől? Milyen betegségeket terjesztenek hazánkban valójában, és hány ember fertőződik meg itthon? Az ember számára milyen haszna van ezeknek az állatoknak?


Április 21., a Föld napja:  Ősi mélységek - élet a 120 millió évvel ezelőtti tengerekben

A kréta kor tengeri gerinctelen élővilágának egykor meghatározó elemei voltak a kihalt lábasfejűek, az ammoniteszek. A foglalkozáson dr.  Szíves Ottília paleontológus segítségével nemcsak őket, hanem közeli rokonaikat, a belemniteszeket, valamint a legjellemzőbb kagylókat is megismerhetjük. A Föld Napja különösen jó alkalom arra, hogy ne csak a kréta kor élőlényeiről ejtsünk szót, hanem az akkor bekövetkezett földtörténeti eseményekről is: az ismétlődő, hatalmas területű tenger alatti bazaltvulkanizmusról és ennek az élővilágra gyakorolt hatásáról, valamint arról, hogy ezen események hogyan rekonstruálhatóak az üledékekből. Bemutatjuk az ehhez kapcsolódó tudományos módszereket, például a geokémiai izotópos- és a faunisztikai eseményvizsgálatokat, valamint a szekvencia sztratigráfiát is. 


Április 28. Dányi László: Nagyvárosi avarlakók

A talajt és avart egy angol kutató egyszer igen találóan a szegény ember esőerdejének nevezte. Valóban, már néhány marék avarban is az állatvilágnak a természetfilmek dzsungelfelvételeit megszégyenítő sokféleségét láthatjuk, ha kellőképpen közelről szemléljük. Ráadásul ezért az élményért nem is kell messzire zarándokoljunk, hanem elég egy közeli parkba – illetve most csak a Természettudományi Múzeumba - átsétálnunk!A foglakozáson egy, a „talpunk alól”, egy városi parkból vett mintából megismerkedhetünk a több tucat békés növényevővel és félelmetes ragadozóikkal, melyek többnyire észrevétlenül élnek velünk itt a városban, pedig a mikroszkóp lencséjén át szemlélve éppen olyan lenyűgözőek, mint a távoli, és sokszor elérhetetlen tájak nagyvadjai.

Egy a Magyarországról eddig ismert, csaknem 450 ugróvillás fajból

 

Május 5. Szederjesi Tímea: Giliszták

A foglalkozáson betekintést nyerünk a földigiliszták alaktani jellegzetességeibe, életmódjukba és ökológiai szerepüket is megismerhetjük. Előkerül majd néhány érdekes magyarországi, Kárpát-medencei és dél-amerikai óriásgiliszta, mindemellett pedig élő állatok megtekintésére is lehetőség nyílik, és remélhetőleg a világító gilisztát is látni fogjuk „működés közben”. Gyűjteményi, alkoholban eltett ill. élő állatokat fogunk megfigyelni sztereomikroszkóp és nagyító segítségével. A képen a világító giliszta (Eisenia lucens) látható.(Fotó: Dr. Csuzdi Csaba).

 

 

Galéria képei: 
Rovat: