Műhelytitkok 2018

Október 13. A természet színei - színek a bogarak, lepkék és növények világában
A természet színei - kétségtelen szépségükön túlmenően - fontos információhordozók. Mit jelentenek? Hogy jönnek létre a különféle színek az állat- és növényvilágban? Szél Győzőtől megtudhatjuk.

A színek mindenkit megérintenek, kit erősebben, kit gyengébben. A képzőművészetben és az építészetben a színeknek a gyönyörködtetésben szimbolikus jelentősége van. A természet színei - kétségtelen szépségükön túlmenően - információhordozók is: egyes virágok és a vöröskáposzta színe a savasság-lúgosság fokmérője. Az éjszaka mozgó bogarak többsége fekete, vagy sötét színű, míg a nappaliak olykor színpompásak. A színek létrejöttéért többnyire különféle festékanyagok felelősek, de a lepkék és madarak ragyogó kék és zöld színeit nanoszerkezet hozza létre.

Október 20. Egykori népességek szokásairól valló koponyák
Évinger Sándor antropológussal

A történelmi időkben élt népességek csontmaradványai olyan sajátosságokat is rögzíthetnek, amelyekből az egykori kultúra vagy hitvilág egyes elemeire következtethetünk. A fej mesterséges deformálása, a sebészi és jelképes koponyalékelés szokása egyaránt e kategóriába tartozik, nyomukat pedig a koponyák őrzik meg az utókornak. Mindhárom szokás előfordult a Kárpát-medencében is.

A mesterséges koponyadeformálás, vagyis a fej formájának szándékos, egy kívánt alak elérését célzó megváltoztatása a szarmatákkal, valamint a hun törzsszövetséggel (feltételezhetően annak nagyrészt az alán és germán eredetű elemeivel) jutott el hozzánk.

A gyógyító célú, elsősorban harcokban vagy balesetekben szerzett koponyasérüléseket ellátó sebészi koponyalékelés több történelmi korszakban is előfordult a Kárpát-medencében, ám a csontleletek alapján a leggyakrabban, és egyúttal a legnagyobb szakértelemmel a honfoglaló magyarság alkalmazta.

A jelképes koponyalékelés onnan kapta a nevét, hogy e beavatkozás során nem nyitották meg ténylegesen a koponyacsontot, csupán a felszínébe véstek bele vagy kapartak ki belőle szabályos alakban. A szokás, néhány szórványos késő avar kori leletet leszámítva, egyértelműen a honfoglaló magyarokkal jelent meg a Kárpát-medencében. A világszerte ismert esetek mintegy háromnegyede a 10-11. századi magyarsághoz köthető. A beavatkozás lehetséges okáról több elképzelés is létezik, de a legvalószínűbb, hogy a kereszténység felvétele előtti hitvilágunkhoz kapcsolódhatott valamilyen módon.

A Műhelytitkok program keretében a látogatók testközelből (akár kézbe véve is) megismerkedhetnek a fenti szokásokra példaként szolgáló eredeti, Kárpát-medencei leletekkel. Megtudhatják többek között azt is, hogy miként, milyen módon lehetett „átformálni” a fejeket, hogyan végezték a sebészi koponyalékelést, vagy éppen kiknél fordult még elő a jelképes koponyalékelés a honfoglaló magyarokon kívül.

Október 27. Zoonózisok
Gubányi András parazitológussal

Az állatokról az emberre természetes úton átterjedő fertőző betegségeket és a szennyezett állati eredetű élelmiszerek elfogyasztásával terjedő fertőzéseket és megbetegedéseket zoonózisnak nevezzük. A madarak közvetítette atípusos tüdőgyulladás kórokozójától kezdve, a macskák terjesztette toxoplasmosison át, amely az egyik leggyakoribb zoonózis, egészen az ember egészségét súlyosan veszélyeztető galandférgek okozta megbetegedésekig. Mikrószkópizálás keretében bemutatjuk ezeket az élősködőket és az általuk okozott betegségeket, amelyekkel a környezetünkben élő kedvtelésből tartott, illetve vadon élő állatokkal való érintkezés során megfertőződhetünk.

November 3. Déli jövevények a magyar flórában
Bauer Norbert botanikussal

A hazánkban őshonos növényfajok mellett a híradásokban sokszor megjelennek azok a távoli kontinensekről származó, behurcolt fajok, amelyek gyakran problémákat okozó tömegesen elszaporodó gyomnövényként, özönnövényként tartunk nyilván.  Vannak azonban szinte észrevétlenül bevándorló, akaratlanul behurcolt fajok is. Jónéhány ilyen növény érkezik a mediterrán térségből az európai úthálózat mentén – az áruszállítás potyautasaiként vagy a kiránduló turizmusnak köszönhetően nadrágszáron, bakancsok talpán. Ez több száz, ill. ezer éve tartó folyamat, de Közép-Európa klímájának melegedése és az infrastruktúra fejlődése miatt napjainkban gyorsuló tendenciát mutat. A bemutató során a látogatók néhány ilyen, a közelmúltban, vagy régebben behurcolt mediterrán növénnyel és magyarországi terjedésével és térnyerésével ismerkedhetnek meg.

November 24. Idő és formák
Barnacka Mária paleobotanikussal

A Földtörténet során az élővilágban sok evolúciós változás történt.  Az egysejtűektől az emlősőig az állatvilágban, és az algáktól a zárvatermőkig a növényvilágban.  Több száz millió éven keresztül sok különböző forma alakult ki. A növények némelyik ősi csoportja a mai napig fennmaradt,  némelyik kihalt. Változtak a nemzetségek, a fajok.  Egyre modernebb felépítésű szervezetek jelentek meg.

De hogyan változtak a növényi formák? Mindig változtak vagy voltak időtálló megoldások? A régi ősnövények hasonlítottak-e a mai növényekre? Erről lehet beszélgetni dr. Barbacka Mariával, a múzeum Növénytárának ősnövénykutatójával 10 és 14 óra között.  (A képen a Banksia sp., egy ma is élő ausztrál örökzöld zárvatermőfaj példánya látható.)

December 8. Hogyan kerülhet az év ásványa a karácsonyfára? - Minerofil advent a múzeumban
Interaktív ismeretterjesztő kézműveskedés az Ásványtár mineralógusaival: Jánosi Melindával, Kis Annamáriával és Topa Boglárkával.
 

Pillantsanak be muzeológusaink, preparátoraink munkájába interaktív bemutatónk keretében, ismerjék meg 10 milliós gyűjteményünk néhány érdekes, féltve őrzött darabját is. Ajánlott korosztály: 5 éves kor felett.

  A program 10 órától 14 óráig tart, ingyenes, mindenkit szeretettel várunk!


 

Galéria képei: 
Rovat: