2023.08.24.
2023. augusztus 23-án szerdán a Magyar Természettudományi Múzeum adott otthont a III. Kárpát-medencei Natúrparki Találkozónak. A Magyar Natúrpark Szövetség által szervezett Találkozó fővédnöke Dr. Nagy István agrárminiszter volt.
2023.08.15.
Pénteken este Tóth Balázs (MTM) és Sulyán Péter Gábor (ÖMKI) lepkész kutatók látogatták meg a göbölyjárási láprétet azzal a céllal, hogy idén is megkeressék a területről 2022-ben először általuk kimutatott pannon karcsúbagolylepkét (Hypenodes pannonica).
2023.06.23.
A 18/19. század fordulója körül vagy fél évszázadon át dúlt egy igen komoly „földtudományos háborúság” a vulkanisták (plutonisták) és a neptunisták között. A két tábor hívei közül a neptunisták ugyan nem tagadhatták a tűzhányók létezését, de a vulkanizmust elszigetelt jelenségnek tartották, és leginkább a föld alatti széntelepek égéséből származtatták.
2023.05.02.
A földtörténeti idő visszahozhatatlan, az egykori folyamatok, az egyes események láncolatai, ok-okozati összefüggései reprodukálhatatlanok, de kitalálhatóak - mint maga a történelem. A Föld történetét kutató tudomány a földtan vagy geológia, mely mint minden tudományterület, egzakt alapokon nyugszik. Ezen alapok lefektetésében az ősmaradványok kulcsfontosságú szerepet játszottak és az események visszafejtésében a mai napig mással nem pótolható információkkal szolgálnak.
2023.04.28.
Együttműködés a Kazak Központi Állami Múzeum és a Magyar Természettudományi Múzeum között
Rashida Haripova, a Kazak Központi Állami Múzeum (Qazaqstan Respublykasynyn Ortaliq Memlekettik Muzei) igazgató asszonya meglátogatta a Magyar Természettudományi Múzeumot. Látogatása során megtekintette a múzeum kiállításait és gyűjteményeit.
2023.02.26.
A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) tudományos nyílt napot szervezett 2023. február 21-én, a középiskolás és felsőfokú képzésben részt vevő diákoknak, pályaorientációs céllal. Az érdeklődők természettudományos bemutatókon vehettek részt, megismerhették a múzeum gyűjteményeinek sokféleségét, bepillantást nyerhettek a múzeum tevékenységeibe, valamint a kutatók munkájába. Az MTM Nyílt Napját dr. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár nyitotta meg, ünnepi köszöntő beszédet mondott Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója. Az eseményen részt vett dr. Szende László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Múzeumi Főosztályának főosztályvezetője.
2023.02.03.
Új, tizenkét részes blogsorozatot indítunk 2023-ban, „Ősi nyomok nyomában” címmel. Célunk, hogy bevezessük az olvasót az ősmaradványok egy különleges csoportja, az őséletnyomok világába. Ezt, a hazánkban csak kevesek által művelt tudományterületet nevezik őséletnyomtannak, vagy idegen szóval paleoichnológiának. A geológia e kicsiny szelete az őslénytan és az üledékföldtan mezsgyéjén helyezkedik el, s kutatási eredményei nagy jelentőséggel bírnak mind tudományos, mind gazdasági szempontból.
2023.01.11.
Magyarországon az utóbbi évtizedben felélénkültek a fosszilis porcoshalakkal kapcsolatos kutatások. A vizsgálatok kedvelt célpontjai – a közgyűjteményi leletanyagok revízióján túl – a Bakony-hegység, valamint a Mecsek-hegység középső-miocén korú lelőhelyei. A Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tárának munkatársa, Szabó Márton és szerzőtársai ezúttal egy különleges porcoshal-lelőhelyet vizsgáltak az orfűi mesterséges tavak vidékén, Tekeres mellett.
2022.12.20.
Akik szerint az éjjeli lepkék unalmas szürkés-barnás színűek, feltehetően nem erre a fajra gondoltak. Élénk, „neonzöld” alapszíne nem áll nagyon messze a láthatósági mellények árnyalatáról, amelyet csinosan kiegészít a szárnyak külső szegélyén futó rozsdabarna sáv, ill. az ugyanilyen színű szárnyrojt. A zöld és a barna szín találkozásánál pedig keskeny sárga csík vonul végig. Bár rokonai között aprónak számít, a példányok szépségükkel magukra vonták figyelmünket a Lepkegyűjteményben.
2022.12.16.
A csótányok minden kétséget kizáróan nem tartoznak a legnépszerűbb rovarok közé. Nagyjából 320 millió éve jelen vannak a földi ökoszisztémákban, és színre lépésük óta gyakorlatilag alig változtak. Gond nélkül túlélték azokat a kataklizmikus eseményeket, melyek olykor alapjaiban befolyásolták a szárazföldi élővilágot. Az ember által lakott területek meghódítása ezek után nem jelentett számukra kihívást. Egyes fajaik igen kártékonyak, megdézsmálják a konyhában vagy a kamrában tárolt élelmiszert, és komoly betegségeket is terjesztenek. Összességében véve a „csótány” szó hallatán csak kevés embert tölt el csodálat, vagy érdeklődés.
