2026.04.15.

A biodiverzitás-kutatás újdonságai 2025-ben a Magyar Természettudományi Múzeumban

A múzeumi biodiverzitás-kutatás legújabb eredményeit idén is összefoglaljuk: 2025-ben összesen 74 új taxont – úgymint 69 tudományra új fajt, egy alfajt, három nemzetséget és egy alnemzetséget – fedeztek fel, illetve írtak le a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Magyar Természettudományi Múzeum kutatói. Kontinenseken és geológiai időkön átívelő munkásságuk gyarapította a múzeumban őrzött természetrajzi örökségünket és tudásunkat a puszta fennmaradásunk érdekében is egyre több figyelmet érdemlő biológiai sokféleségről, azaz a biodiverzitásról.
2026.03.03.

Új dinoszaurusz fajt fedeztek fel magyar kutatók Erdélyben

Az ELTE, a MNMKK-Magyar Természettudományi Múzeum és a Bukaresti Egyetem kutatói 2019 óta folytatnak ásatásokat a Dél-Erdélyben található Hátszegi-medence Valiora nevű falucskájának közelében. Az ásatások során több, korábban ismeretlen, gerinces állatoktól származó maradványokat is tartalmazó lelőhelyet tártak fel a paleontológusok, amelyekből már több ezer, a kréta időszak végéről származó, nagyjából 70 millió éves csontot gyűjtöttek be. Az ásatások során talált leggyakoribb dinoszaurusz maradványok az Ornithischia csoportba tartoznak, ezek közül valók az új fajként felismert növényevő Hadrosauroid - vagy magyarul kacsacsőrű dinoszaurusz - maradványai is.
2024.02.15.

Aprócska ollók az ajkai borostyánban – avagy véletlenek és tragédiák elkerülhetetlen sorozata

A borostyánkő az egykor élt növények fosszilis gyantája, melyben sok esetben őrződnek meg úgynevezett zárványok. Ezek leggyakrabban növényi és állati részek, utóbbiakat leggyakrabban ízeltlábúak képviselik. Hazánkban, bármilyen meglepő, a paleontológia ezen ágának is van története, jelen elbeszélő blogbejegyzés tulajdonképpen e történet egy kis fejezete lesz.
2024.02.12.

A biodiverzitás-kutatás újdonságai 2023-ban a Magyar Természettudományi Múzeumban

Ismét jelentkezünk a múzeumi biodiverzitás-kutatás legújabb eredményeivel. 2023-ban összesen 121 új taxont – úgymint 102 tudományra új fajt, 13 alfajt, egy altribuszt, négy nemzetséget és egy alnemzetséget – fedeztek fel, illetve írtak le a Magyar Természettudományi Múzeum kutatói.
2024.02.02.

Ragadozó falevelek és kalapácsfejűek – a szárazföldi laposférgek inváziója!

A megnövekedett áru- és személyforgalom miatt minden eddiginél nagyobb számban jelennek meg hazánkban idegenhonos állatfajok, amelyek ráadásul a melegedő klíma miatt nagyobb eséllyel is telepednek meg, mint évtizedekkel ezelőtt. Három magyar városból került elő két laposféreg faj, amelyek előfordulását HUN-REN ATK Növényvédelmi Intézetének (NÖVI) és a Magyar Természettudományi Múzeumnak (MTM) a kutatói először jeleztek a Zootaxa című zoológiai folyóiratban.
2023.12.30.

Kandikamerák a fűben: hogyan védhetők meg a pannon gyepek és ritka élőlényeik?

A Magyar Természettudományi Múzeum nem csak a gyűjteményeiben őrzött nemzeti vagyon és természeti értékek megőrzéséért dolgozik napról napra, hanem az élő „nemzeti kincsek” védelmét is fontosnak tartja: kutatóink a Borsodi-Mezőségen dolgoztak egy európai uniós projekt keretében.
2023.12.10.

A Csodabogyós-barlang kincsei

A Keszthelyi-hegység keleti peremén, a bejáratánál is látható szúrós csodabogyóról elnevezett tektonikus eredetű barlang méltán híres gazdag formakincseiről, különösen szépek a Függőkert és a Meseország termek cseppkövei. Ez évben azonban a Haász József és Gregorits Máté barlangkutatók különös dolgokra, furcsa csontokra találtak a barlang mélyén. Ezek között volt egy vaskos teknőspáncél darab, mely egy miocén időszakban élt szárazföldi teknős része volt egykoron. Itt kezdődtek a bonyodalmak.
2023.10.16.

Mária Terézia lepkészkedő jezsuitái

A barokk kor jezsuita iskoláiban egyedülálló módon tanították a ma természetismeretnek nevezett tantárgyat. A kíváncsiságból fakadó megfigyelés és a kísérletezgetés nem maradt elméleti vagy bölcseleti síkon. A jezsuita atyák nem hipotéziseket gyártottak, hanem miután a tapasztalatokat összegyűjtötték és rendszerezték, átültették azokat a gyakorlatba. Mindez kiválóan tetten érhető volt a nemesi származású fiatalok nevelésére létrejött bécsi jezsuita kollégiumban, amelyet az 1749-ben alapítványtevő Mária Terézia uralkodóról Theresianumnak (Tereziánumnak) neveztek el. Bár a jezsuiták alig negyed évszázadig vezették, ezalatt is nagyszerű eredményeket ért el, és a legkiválóbbak kiválóságai nevelkedtek a falai között, hogy csak magyar családokat említsek: Apponyi, Batthyány, Csáky, Hadik, Pálfy, Révay, Széchényi, Szluha…
2023.08.29.

Az ázsiai lódarázsról

A napokban bejárta a közösségi médiát az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) hazai megjelenésének híre. Márta Tamás kimlei méhész és méhegészségügyi felelős augusztus második felében figyelte meg és fogta be a faj első magyarországi példányait. Ezek közül kettő a Magyar Természettudományi Múzeumba került, ahol a hazai előfordulás ún. bizonyítópéldányaiként megőrizzük őket. Ebben a blogbejegyzésben pedig összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat az ázsiai lódarázsról.
2023.08.24.

Megjelent az ázsiai lódarázs Magyarországon

Az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) európai terjeszkedése végül elérte Magyarországot. Ahogy azt egy korábbi közleményünkben is írtuk, a faj hazai megjelenése várható volt, és az elmúlt napokban Márta Tamás kimlei méhész megfigyelte és befogta az első hazai példányokat.
Megjelent az ázsiai lódarázs Magyarországon
Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élményének fokozása érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Bővebben