Nemrég két kis borostyánkő-darab került beleltározásra a Magyar Természettudományi Múzeum őslénytani gyűjteményének egyik típusszekrényében. Maguk a példányok első ránézésre szinte jellegtelenek, nagyon sötét, feketés-vörös borostyándarabok, egyikük még a legerősebb átvilágító fényforrással is legfeljebb csak az elvékonyodó peremein enged át magán valamicske fényt. A másik borostyándarab apró, körvonala mentén szabálytalan, összességében véve egy nagyobbacska zsemlemorzsára emlékeztet. Az avatatlan szem számára nem tűnnek nagyszabású tudományos felfedezésnek. Márpedig, ha valami a MTM őslénytani gyűjteményének úgynevezett típusszekrényeinek egyikébe kerül, az azt jelenti, hogy valami újat tartogat a tudomány számára.